Sajnos hajnalban azzal keltettem apát, hogy hasmenésem van, de akkor még kiértem a vécére, viszont pár perc múlva már hiába volt odakészítve a lavór, mégis az ágyamat hánytam telibe (nem tehetek róla, olyan hirtelen tört rám a hányinger). Na klassz, anya már lassan meggyógyult, erre én leszek beteg? Apa rendbe rakta az ágyam, kimosta a dolgaimat és anyára hagyott, mert már mennie kellett dolgozni. Még délelőtt kétszer hánytam, de utána jobban lettem, talán a kúptól (amit úúúúúútálok amúgy). Később a Mama hozott fincsi főtt krumplit és ma azon éltem, plusz kekszen és teán, de legalább többször már nem hánytam. Délután elmentünk a doktor nénihez az átalakított rendelőbe és egy másik doktor néni volt aki megvizsgált, és szerencsére várni sem kellett sokat, mert csak ketten voltak előttünk. Mivel ilyen hamar végeztünk, még visszavittük a könyvtárba a könyveket és párat választottam is, amit kivettünk. Mire hazaértünk, már apa is megérkezett a munkából. Igazándiból délután se történt semmi, csak pihentem és vacsira is csak krumplit ettem, és még lefekvés előtt a kedvenc zenéimet hallgattam a youtube-on.
Milán
