Ma elég korán keltem, pedig tegnap jó későn feküdtem le - igaz, ma óraátállítás volt és egy órát "nyertünk". De azért sem volt baj, hogy nem aludtunk délig, mert apa tízre Újpestre akart érni, mivel akkor kezdődött a forma 1. Így is lett, tízre odaértünk és amíg apa a versenyt nézte, addig én játszottam a Mamával, aki nagyon ügyesen fejtette meg a feladványaimat, és én is egész hamar megfejtettem az ő feladványait. Az ebéd is elkészült közben és irtó fincsi lett: brokkoli krémleves és rántott husi és rántott cukkini, uborkasalátával. A sütizés után indultunk is haza és én rögtön el is lettem zavarva az ágyamba sziesztázni és csak háromkor jöhettem ki. Délután rajzolgattam, autóztam és ma is megcsináltam pár felmérő feladatot anya könyvéből, aztán lementünk sétálni a Mamával és a Dömével. Közben apa felvette amikor a tévében mutatták a Botit a focistákkal, azt meg is néztük amikor feljöttünk és vacsorára is a finom déli levesből kértem. A fürdésig pedig több társassal is játszottunk hármasban: a libásat én nyertem, a legós birkásat pedig mindenki nyerte egyszer-egyszer, úgyhogy az végül döntetlen lett.
Milán
ui.: este méricskélés volt, mert 26-án elfelejtettük: 121 centi magas és 18.6 kiló vagyok.
