Délelőtt apáék leszedték a szegény karácsonyfánkról a díszeket és izzókat, aztán apa gyakorlatilag összecsomagolta és megkötözte ami maradt belőle (ugyanis eközben egy pár centis tűlevél-szőnyeg keletkezett a padlón és szinte kopasz lett a fa) és levitte a kukához :(
Alighogy végeztek, már indultunk is Újpestre a Mamához. A finom ebéd után még kicsit maradtunk, aztán nem jöttünk egyből haza, mert a Csilláékkal volt találkozónk a műjégpályánál. Amikor odaértünk, még csak az edzések kezdődtek el, ugyanis korcsolyaversenyt tartottak. De közben egy jó hangos fúvós-zenekar csinált vidám hangulatot, ami kellett is, mert buta hideg szél fújt... Emiatt aztán nem is maradtunk túl sokáig, hanem hazajöttünk.
De itthon se sokáig üldögéltünk, mert átmentünk a Botiékhoz felköszönteni a Krisztit és a Zolit a szülinapjukon. Én persze a Botival ökörködtem, de csak visszafogottan, mert anyáék különben nem hoznak át - állítólag (de fő az óvatosság). Amikor a csendes játékok kerültek sorra, akkor előhalászta a Boti az új távcsövét is, amivel a holdat épp nem, de a szemközti házat meg tudtuk vizsgálni :)
Sajnos estére hazajöttünk, de vacsora után még apa játszott velem verdásat a fürdés előtt.
Milán
