Reggel korán keltem, de nem is baj, mert így legalább korán el tudtunk indulni a Margit szigetre. Az Árpád hídnál parkoltunk le és átsétáltunk a hídon. Amikor elment középen egy villamos, akkor az egész híd rezgett a talpunk alatt, ez nagyon furi volt, de apa szeritn semmi baj, a híd irtó erős. Pont a lejáratnál meg is találtuk az új öko-játszóteret. Nem tudom mi ez az ökoizé de a játszótér klassz és érdekes táblákat is találtunk a sziget állatairól és növényeiről. Kipróbáltam pár nehéz játékot is és egész ügyesen végig tudtam menni rajtuk, pedig ravasz szerkezetek is voltak ám! Innen a japánkerthez sétáltunk kacsát etetni és szerencsére pont volt üres bringó-hintó, úgyhogy kibéreltünk egyet és elkerekeztünk az állatkertig, de ott túl nagy volt a tömeg, ezért a szép parkba mentünk inkább és végül az uszoda mellett vissza, mert letelt az időnk sajnos (én fékezhettem az úton!). 
Visszafelé is megnéztük a kacsákat és az aranyhalakat, aztán még kicsit a játszótérre is visszanéztünk és végül hazaindultunk.
Itthon rögtön melegítették apáék az ebédet, ami a tegnapi maradék volt, de irtó finom még ma is. A pihenést nem úsztam meg, de háromkor felkelhettem és hatig felváltva játszottam apával és anyával attól függően, hogy épp ki ért rá. Hat előtt vacsoráztam és lementünk ma is sétálni a Mamáékkal, a séta után pedig lassan mentem fürdeni és hamarosan aludni is.
Milán
