Reggel anya elment vásárolni, én pedig apával játszottam (ő meg közben forma egyet nézett ugyan...), aztán amikor anya telefonált, akkor érte mentünk. De hazaérve is apa maradt nekem játszani, mert anya most meg főzőcskézésbe kezdett és délig abba se hagyta. A leves ugyan nekem nem jött be (a neve si furi volt: scsí vagy mi a szösz), de a pörkölt és főleg a tészta nagyon finom volt, abból repetáztam is. A délutáni alvás után még kicsit játszottunk épp, amikor telefonált a Kriszti, hogy van-e kedvünk átmenni és persze volt kedvünk :)
A Botinak két osztálytársa - a Bogi és egy másik kislány - is ott volt, úgyhogy én eléggé háttérbe szorultam, de azért jót ökörködtünk. Sajnos este mindenki haza indult és itthon már nem volt másra idő csak fürdeni és aludni...
Milán
