Milán blogja

Délelőtt átsétáltunk a Dédiékhez, ahol már ott volt az Eti és a Botiék is. Csakhamar elértük, hogy legyen már végre ajándékozás és nagyon sok szép játékot kaptam most is! Persze mindet kinyitottuk és kipróbáltuk őket :)
Ebédre hazajöttünk és kicsit aludtam is , aztán indultunk, ugyanis délután a Botiékkal együtt elmentünk a Jani papáékhoz is karácsonyozni. Viszonylag hamar odaértünk, pedig esett a hó és lassan mentünk, aztán a kutyák minden kísérlete ellenére bejutottunk a házba és levetkőztünk, de papucsot húztunk, mert hideg a padló. Hamar megkaptuk a nagy zacskónyi ajándékot és persze - mindent kicsomagoltunk és megnéztünk :)
Utána kicsit körülnéztünk és rosszalkodtunk. Az emeleten találtunk a falon egy rókaszőrmét, na azzal jól lehetett ijesztgetni a Botit és az Annát :)
Vacsoráztunk is: én fácánlevest ettem apával, anyáék pedig halászlét kaptak. Estig még sokat játszottunk ( = rosszalkodtunk) és mivel elvittem a villamosos könyvemet, ezért a Botival végiglapoztuk az egészet (!) aztán estefelé összeszedtük a sok ajándékot és felöltöztünk és indultunk haza.
Itthon már csak kis időm volt rajzolgatni, mert fürdés és egy kis vacsi után menni kellett sajna aludni...

Milán

Reggel nem találtam semmit az adventi naptár zsebecskéiben :(   kétszer is ellenőriztem! Apa ugyan mondta, hogy azért van 24-ig mert utána karácsony jön, de akkor is... Aztán reggeli után mindjárt pozitívabban láttam a helyzetet, ugyanis a fa alatt egy nagy zacskó várt - szánkó jellel az oldalán! Telis-tele ajándékokkal! Sok-sok számos játékot kaptam, és egy villamosokról szóló könyvet, amiben az összes villamos benne van, ami valaha közlekedett Budapesten! Egész délelőtt ajándékot csomagoltam és ezt  könyvet órákig lapozgattuk... Már tizenegy óra volt, amikor le kellett tenni a könyvet, mert indultunk Újpestre. A Klári mama már nagyon várt minket és irtó fincsi ebéddel fogadott minket, de én már tűkön ültem, mert itt is láttam ajándékokat a fa alatt... Ezeket végre ebéd után ki is csomagolhattam és kaptam például egy új mágneses rajztáblát! Méghozzá színeset! Egy kicsit játszottunk, aztán a Mama is átjött hozzánk és neki is megmutattam az új játékaimat és a könyvemet. Pár órát maradt csak a Mama, aztán apa elvitte a metróig. Amikor apa visszaért, vele is játszottam, és nemsokára a Csilláék jöttek át és tőlük is kaptam ajándékokat! Klassz ez a nap! Sajnos este felé a Csabáék hazamentek, nekem pedig fürdés és vacsi után menni kellett már aludni, pedig már majdnem láthattam volna az órán, hogy 22:00... !

Milán

Ma sem kellett korán kelni, jót aludtunk és délelőtt apával játszottam, aztán anya megjött a vásárlásból és apa nekiállt főzőcskézni, de én nem mákos gubát, hanem inkább derelyét kértem, de előtte még megettem egy nagy tányér húslevest is, úgyhogy anyáék nagyon megdicsértek milyen jól ettem. Ebéd után kicsit pihenni kellett menni és amikor felkeltem, a fenyőfánkból karácsonyfát varázsolt a Jézus (így mondtam, és nem Jézus"ka" mert biztos nem gyerek, ha ilyen magasra is tud tenni díszeket!). De nem sok időm volt a szépen feldíszített fát csodálni, mert öltöztünk és indultunk a Krisztiékhez. Mi gyalog mentünk anyával, apa pedig elhozta a Kati mamát autóval, mert ők sok kaját hoztak vacsorára. Mégis mi nyertünk, mi értünk oda hamarabb :) Kicsit még csendben kellett lenni, mert az Anna aludt még, de aztán ő felkelt és nemsokára a Botiék is megérkeztek. Amikor mindenki ott volt már, anya diavetítést tartott a gyerekszobában és mikor vége lett a mesének és kijöttünk, a fa alatt volt egy hatalmas halom ajándék! A vacsoráig egyfolytában csak ajándékokat bontogattunk! Nagyon sok szép dolgot kapott mindenki, de a legjobb (és legnagyobb) ajándék szerintem az Anna babaháza volt, azzal még én is játszottam mert nagyon tetszett. Vacsira megettem egy nagy rántott husit és már folytatódhatott tovább a játék :)
Estig maradtunk, aztán hazahoztuk  a Mamát és mivel későre járt, a fürdés után már mennem is kellett aludni...

Milán

Reggel nem volt itthon már apa, mert bement karácsonyozni a munkahelyére. Így kettesben anyával játszottunk délelőtt és kicsit interneteztem is és csináltunk anyával pálcikákra ragasztott digitális számokat a post-it cetlikből. Közben a Mama is telefonált, hogy ne menjünk ebédért, mert ő majd hoz levest és hozott is dél előtt, csak tészta nélkül, az meg pont nem volt otthon, mert a mikulásgyárba elvittük az összeset... Pech. Na sebaj, mert időközben apa hazaért és hamar főzött nekünk túrós derelyét és azt ettünk, azt úgyis nagyon szeretem :)
Ebéd után pedig felkerekedtünk és a piac mögött kerestünk egy szép kis fenyőfát, amit apa meg is vett és amíg a bácsi belefaragta a talpba, addig anya elment még venni ezt-azt a közértbe. Addig mi betettük mellém az autóba a fát és ott vártuk anyát. Mivel pedig eléggé elment az idő, ezért hazaérve már nem kellett lefeküdnöm pihenni. Hurrá! Helyette segítettem anyának muffint sütni, apa pedig takarított mindenütt. Mikor a sütőbe került a süti, a híradóig apával társasoztam, és mi anyával lementünk elkísérni a Mamát és a Dömét sétálni.
Amikor feljöttünk, vacsorára ettünk a levesből, mert anya vett tésztát és kifőzte, aztán segítettem apának csomagolni (de ő inkább egyedül fejezte be, mert én szép nagy celluxokat tépek, szerinte meg akkor nem kell...), aztán fürdés után már mentem is aludni és ma "visszaköltözött" a kis falu a mécses-házikókkal a szobámba, és anya meg is gyújtotta a mécseseket, és nagyon szép volt, nekem tetszett.

Milán

Reggel jó sokáig aludtunk és délelőtt rengeteget játszottunk apával (anya beteg szegény, ő a hálóban gyógyulgatott). Ebédre a Mama hozott levest, rántott husit rizzsel és miután jóllaktam, még kicsit játszhattam ugyan, de aztán apa ágyba küldött és végülis aludtam egy jót. Délután kicsit anyával is játszottam, mert apa közben elment vásárolni, és amikor hazaért, társasoztunk kicsit. Este apa elment moziba a Csabával és a Balázzsal, én pedig anyával előbb fürdeni mentem, utána ettem két kókuszkockát (nyamm!) és miután besötétedett, anya elővette a diavetítőt és megnéztünk két mesét, amit én választhattam (a Piroska és a farkast és a Cikk-cakk a fekete cicát), aztán lassan már menni kellett aludni...

Milán

Reggel még "elcsíptem" apát, aki indult dolgozni, de még melegített azért nekem reggelit :)
Délelőtt átmentünk a Kati mamához és ott is ebédeltünk (mind megettem, amit anya elém rakott és így ehettem utána édességet is...), aztán hazajöttünk aludni. Egy kis alvás után anya keltett, mert ismét visszamentünk a Mamához, ugyanis angolóra következett. A Noémi már ott volt amikor odaértünk és nemsokára megérkezett a Zoli és a Boti. Felköszöntötték anyát, aztán megérkezett a Tamás bácsi és kezdődött az angol óra. Ma jó sokat tanultunk és nagyon élveztük :)
Az angol után előbb a Noémiék mentek haza, aztán a Botiért is jöttek, úgyhogy mi is hazasétáltunk. Apa már itthon volt és a fürdésig játszottunk, interneteztem és rajzolgattam meg hintáztam. Fürdés után ettem pár falatot és picit még társasoztam, aztán már menni kellett aludni, mert fél tíz volt, de azért apa még mesélt egy mesét az Anna-Petis könyvből...

Milán

Hétfő van, de mégse kell oviba menni, mert szünet van! Mondjuk azért kicsit bementünk az oviba, de csak beköszöntünk és utána elvittük a szelektívbe a lejárt újságok papírhalmát és villamossal elzötyögtünk az orvosi rendelőbe, ahol - csodák csodája - hamar sorra kerültünk és fel lettünk küldve a fülészetre. Szerencsénk volt: itt is azonnal bemehettünk és egy kedves doktornéni megnézte a fülemet és felírt gyógyszereket, amiket ki is váltottunk a gyógyszertárban, aztán visszavillamosoztunk a Kati mamához. Ott ebédeltünk meg és aztán anya ment el az ő doktorbácsijához, én pedig lefeküdtem aludni, de nem tudtam elaludni, mivel elkezdtek fúrni, jó hangosan... Így aztán amikor anya visszaért, inkább hazajöttünk és itthon próbáltam elaludni, ami sikerült is - mivel itt nem fúrtak :)
Amikor apa hazaért, pont akkor gondoltam, hogy most már felkelek, mert szerintem eleget aludtam :) Ha meg már itthon volt, vele játszottam a vacsoráig, ami rántott husi volt és mivel megettem, kaphattam desszertet is utána :)
Fürdésig még játszottunk kicsit, és zenét hallgattunk, de pancsolás után már menni kellett aludni, mert kilenc óra már elmúlt...

Milán