Milán blogja

Délelőtt átmentünk a Krisztiékhez, mert anyának befestette  a Kriszti a haját, én pedig addig a Botival játszhattam. Mivel meg kellett ígérnünk, hogy szépen fogunk játszani, különben eltiltás következik, ezért  - egye fene... - most csendben, szépen játszottunk és nem rohangáltunk, nem sikítoztunk egyáltalán :)
Amikor anya elkészült, jött értünk apa és már mentünk is egyből Újpestre a Klári mamáékhoz. Már irtó éhes voltam mire odaértünk, úgyhogy ugrasztottam apát: csinálja az asztalt, én pedig segítek megteríteni! Főleg, amikor megtudtam, hogy a nagy kedvencem lesz: brokkoli krémleves! Olyan sokat ettem belőle, hogy majd' kipukkadt a pocakom... Persze a husinak, ami utána volt, annak már nem maradt hely... Egy kindertojásnyi maradt csupán :)
Ebéd után könyvet nézegettem a Mamával (és a rajzolt békákkal ijesztgettem, mert a Mama fél a békáktól...), aztán siettünk is haza, csak még előbb anyát elvittük vissza a Krisztiékhez, mert mentek vásárolni, de mi pedig apával igyekeztünk, hogy ő lássa a forma egyet. Nekem persze menni kellett az ágyikómba :(
Három órakor végül megengedte apa, hogy én is nézzem a versenyt, csak ő is tudja nézni tőlem... Aztán anya is hazaért és a verseny után még rajzolgattam, aztán anyáék ablakot pucoltak (apa szétszedte a nagy ablakot nekem pedig tilos volt odamenni közben...), és estig még anyával is játszottam, mégpedig vásárlósat. Jó sok pénzt elköltöttünk! :)
Este apa melegített husit és az is nagyon fincsi volt, meg is ettem egy nagy szeletet és így jutalom kinder-tejszeletet is kaphattam.
Fürdés után lassan mennem kellett aludni, mivel holnap ovi és apa visz, tehát hétkor kelünk...

Milán

Délelőtt elmentünk apával a klassz játszótérre a Botiék házától nem messze és ebédig ott is voltunk. Mászóváraztam, csúszdáztam, pörögtem, futkároztam egy csomót. Épp elkészült anya az ebéddel, amikor hazaértünk és én a rakott káposzta helyett a sajtos tésztát választottam (meglepő?). Ebéd után én mentem aludni (nem aludtam persze), anya pedig a Csillával énekelni valahová. Apa pedig forma egyet nézett és csak a végére kelhettem fel, addig csendben kellett feküdnöm... Amikor anya is hazaért, elmentünk a Csilláékkal az 56-osok terére, ahová építettek egy hatalmas rámpát és havat csináltak rá és ügyes síelő bácsik pedig nagyon nagyokat ugrattak és a levegőben pörögtek közben. Én speciel hamar meguntam és fárasztó volt álldogálni (na jó, egy idő után előbb anya, aztán apa vett fel), úgyhogy amikor az első kőrben lecsúsztak egyszer-egyszer a síelők, akkor hazajöttünk. Itthon folytattam a rajzolgatást és kiszíneztem megint jópár számot. Vacsorára ismét sajtos tésztát kértem anyától, aztán még fürdés után társasoztunk hármasban de kilenc felé járt már és amikor lekapcsolt a lámpa, mennem kellett aludni...

Milán

Reggel nagyon korán keltem, még anya is itthon volt, de így legalább kényelmesen el tudtunk készülni apával és nem kellett sietni az oviba. Délelőtt volt ma sakk és megtanultuk hogyan kell a bábukat szabályosan feltenni a táblára. Még az udvarra is kimentünk az ebéd előtt, ami finom tojásleves volt (repetáztam is) és husi krumplival. De a legjobb az volt, hogy jött értem anya és itthon aludhattam a saját kis ágyikómban.
Ébredés után nem sokkal jött apa és hozott nekem kiszínezhető szép nagy számokat! De mielőtt nekiállhattam volna kifesteni a számokat, még elmentünk vásárolni és jött velünk  a Mama is. Mivel jól viselkedtem, még egy kindertojást is kaptam! Klassz! Hazaérve természetesen rögtön nekiálltam és egy adag számot szépen kifestettem a vastag barna filctollammal, és megkértem anyát, hogy ragassza fel a "műveket" a konyhában, hogy amikor vacsoráztam, akkor is lássam őket :) Mivel eddigre már késő este lett, a fürdés után már sajnos nem volt idő játszani, hanem menni kellett aludni...

Milán

Reggel ma is apa vitt oviba és ma egészség-nap volt délelőtt. Volt zene és tánc, utána pedig átjött anya a csoportunkba és relaxációsat játszottunk. Nekem persze nem volt kedvem túlzottan csendben feküdni, ezért rám is szólt  a Marianna néni, és utána már csendben voltam... A leves ma is finom volt, de a paradicsomos húsgombóc nem ízlett túlzottan, csak egy keveset ettem belőle. Ebéd után jött értem a Kati mama és ma nála aludhattam az Annával és a Botival egyetemben. Olyan sokat aludtam, hogy már igyekezni kellett az uzsonnával mert már jött is a Tamás bácsi és kezdődött az angol. Egyszer büntiből ki is lettem küldve és csinálnom kellett húsz guggolást, hogy lecsillapodjak, no ezek után már rendesen viselkedtem...
Angol után még picit maradhattam a Botival játszani, aztán hazajöttünk anyával és apa is jött nemsokára. Estig játszottunk: rajzolgattam, és internetezhettem is. Apa megmutatta azokat a számolós játékokat, amiket a minap az Ani talált, de a csúnya beszéd miatt eddig büntetésből nem internetezhettem...
Egy könnyű kis vacsora után mentem fürdeni és alvásig még apát nyúztam a nagyszobában...

Milán

Reggel kicsit pityeregve mentem a csoportba, de aztán mégse volt olyan rossz ma az oviban...
Délelőtt például még tornázni is volt kedvem és ügyesen ott tornáztam a Csilla és a Marianna néni mellett a többiekkel együtt. Sajnos az udvarra nem tudtunk kimenni, mert esett az eső, ezért bent játszottunk. A leves finom volt az ebédre, de a tarhonyás hús nem ízlett. Inkább a levesből repetáztam...
Ebéd után pedig szerencsére jött értem anya és itthon aludhattam. Egy jó kis alvás után kiszíneztem egy nagy 5-öst, és anya átvitt a Kati mamához, mert apa elvitte egy vizsgálatra anyát Budára és addig én a Mamánál a Noémivel játszottam. Amikor hazavitték a Noncsit, levittük sétálni a Dömét és már egész sötét volt, de legalább az eső nem esett... Nem sokkal ezután megérkezett anya és hazasétáltunk, ahol megmutattam apának a szép 5-öst és még picit finomítottam a színezésén, aztán még egy 7-est is kiszíneztem.
Vacsorázni nem volt ma kedvem, csak egy joghurtot ettem és kakaót ittam a fürdés után és már mentem is aludni.

Milán

Reggel hiába vitt át apa a Kati mamához, mert nem tudtam síelni menni, ugyanis nem fértem volna már be a kocsiba, mivel ma a Boti is ment síelni és négy gyerek már túl sok lett volna. Szerencsére azért oviba nem kellett menni (bár beugrottunk anyához, amikor lementünk az ebédért sétálni), és egy új játszóteres parkot is megnéztünk a Mamával. Közértben is voltunk és kaptam joghurtot, amit később meg is ettem. Ebédelni viszont nem sok kedvem volt: csak a fasírtot ettem meg, a főzeléket nem. Közben a síelők is megjöttek és mentünk aludni.  Én persze nem voltam fáradt eléggé az alváshoz, de csendben feküdtem amíg anya oda nem ért, mert akkor felkelhettem, de ő ment is tovább nemsokkal később a kozmetikushoz vagy hova. Sebaj, mert hozzánk meg jött a Tamás bácsi és kezdődött is az angol óra. Az angolozás után már ott volt apa és picit még játszhattam a Botival közérteset, de olyan nagy volt a ricsaj, hogy apa inkább hazahozott...
Itthon rajzolgattunk és zenét hallgattunk estig és a híradó alatt apa főzött nekem finom virslit, amit meg is ettem. Közben anya is hazaért, apa pedig még banánturmixot is csinált, ami olyan fincsi volt, hogy egy nagy bögrével bevágtam.
Kicsit később mentem fürdeni és alvásig még kicsit játszottunk is.

Milán

Reggel akárhogy győzködtem apát az ellenkezőjéről, csak bevitt az oviba... Bár végül nem is volt olyan borzasztó :)
Délelőtt egy számos könyvet nézegettem és még az udvarra is ki tudtunk menni, még az eső előtt. Az ebéd nem volt valami nagy szám, de utána aludtam kicsit és már jött is értem anya a Noémival. Előbb hazaszaladtunk a cuccomért és már mentünk is a Kriszti féle tornára. Próbálnak rábeszélni, hogy én - mint egyedüli fiú - legyek a krampusz a karácsonyi műsorba, de nem sok kedvem van hozzá és ma tornázni se volt kedvem, úgyhogy matricát sem kaphattam  a végén...
A Noncsiék hazahoztak minket, de apa még nem volt itthon, mert Imre bácsiéknál számítógépet szerelt, de épp befejeztem a vacsit, amikor megérkezett és estig játszott velem: például átnéztük a gyümiket és amelyikről lekopott az "M." ,arra ismét ráírta apa alkoholos filctollal. Mivel nem kevés gyümölcsöm van, ez eltartott egy ideig :)
A fürdés előtt még rajzolgattunk is, és még lefekvés előtt volt egy kis idő, akkor zenét hallgattam, aztán apa mesélt és már aludtam is...

Milán