Éjszaka csak egyszer pottyantam le az ágy mellé. Kicsit meglepett, hogy nincs védőkorlát :) De mire odaszaladt a Mama a másik szobából, addigra már vissza is kászálódtam és aludtam is tovább...
Reggel már persze fent volt a Mama mikor ébredeztem, és nutellás kalácsot kértem reggelire. Délelőtt pedig segítettem süteményt sütni! Tésztát dagasztani nagyon klassz! Olyan mint a gyurmázás :) Aztán a túrós töltelékbe segítettem keverni-kavarni a belevalókat, és így persze irtó fincsi lett ám a süti! Délben kettesben ebédeltünk a Mamával, mert én már éhes voltam, ráadásul az egyik kedvencem volt: brokkoli krémleves és husi rizzsel. Épp végeztünk, amikor befutottak apáék. Ők is ebédeltek a Petivel együtt, akit fel is köszöntöttünk a névnapja alkalmából. Később a Julika néni is átjött, de a forma egyet akarta apa nézni, én meg kicsit bevadultam, úgyhogy végül apa megunta és felkapott és hazaindultunk. 
Én rögtön elaludtam az autóban és akkor ébredtem, amikor anyára vártunk aki beszaladt vásárolni a kisteszkóba. Itthon pakolásztak anyáék, aztán lementünk a szelektívbe levinni a flakonokat és onnan a kis játszóra, ahol jó sokan lent voltak még. Sokáig lent maradtunk, csak a híradóra jöttünk fel, és mivel éhes voltam, kértem fincsi levest vacsorára. Utána mentem fürdeni és még lefekvés előtt megnéztem egy Postás Pat részt dévédéről.
Este méricskélés is volt: már 15 kiló vagyok és 106 centi magas! Igaz, hogy pizsiben... Ja és a fejem 49, a lábam majdnem 18 centi.
Milán
