Délelőtt elhívtak a Krisztiék minket a Kopaszi gátra és hát persze hogy mentünk! Elsőnek rögtön a "kavicsdobálós" öbölpartra mentünk és képzeljétek, be volt fagyva kicsit, ezért a kavicsok fura hangot adva pattogtak a tetején egész messzire. Persze igen hamar kitaláltuk a Botival, hogy a kavicsokhoz hasonlóan a part menti jégdarabokat is lehet dobálni, amik meg ripityára törnek amikor leesnek :) 
Így persze elég rövid idő alatt csurom sár lett a kesztyűm is és az overálom is... Amikor anyáék megunták a dobálózást (mi soha nem unnánk meg a Botival ugyebár!), akkor elsétáltunk a játszótérre is kicsit mászókázni és hintázni. Sajnos itt csak keveset voltunk már, mert indulni kellett (nomeg hideg is volt már). Mi apával a Klári Mamához mentünk ebédelni (anya pedig hazament takarítani a szobámat). Ma kedvemre valót főzött a mama: brokkoli krémlevest. Jó sok bogyót és kétszersültet raktam bele és úgy ettem meg. A brassóiból már nem ettem ilyen hévvel, csak pár falatot... Utána pedig játszottam a mágneses számokkal, a dominóval és rajzolgattam, aztán hazaindultunk. 
Itthon menni kellett az ágyamba, de nem volt kedvem aludni, így kicsit pihengettem, végül apa megengedte, hogy felkeljek. Délután még jó sokat játszottunk hármasban: legóztunk egy jót, aztán társasoztunk és még rajzolgattam ismét. Vacsorára ismét fincsi levest kértem, aztán még kicsit rosszalkodtam a fürdés előtt, és már mennem is kellett aludni, mert holnap ovi :(
Milán
