Milán blogja

Ma is jó sokáig aludtam, pedig kicsit furi ez a szállodai ágy. Sajnos a reggelinél, az étteremben ma nem voltak a pici virslik, így tojást ettem zsemlével és csokis müzlit, meg kakaót (na ezzel alaposan hazavágtam a partedlit...). A szobába visszaérve pedig apáék összepakoltak és lementünk a hallba, ahol apa fizetett (közben én rendetlenkedtem persze) és már indultunk is. A kocsiban apa megkérdezte, hogy mi volt a legjobb itt Hévízen. Rögtön rávágtam: "a csokifagyi!" :))
Most valahogy hamarabb visszaértünk, talán mert végig dévédéztem, pedig nem is haza mentünk, hanem rögtön a Klári mamához ebédelni. Most - kivételesen - sokat ettem, mert már éhes is voltam és a zöldségleves is, és a rántott husi is finom volt. Ebéd után felköszöntöttük a Petit a névnapja okán, és sajnos megint bekakiltam, így az a maradék kevéske zöldség-gyümölcs játékom is el lett rakva... Ajaj! Sőt, el is indultunk haza és persze megint csak az autóban aludtam egy keveset, hazaérve itthon már egy percet se. Viszont cserébe a délután anyáék szerint egy "ámokfutás" volt a részemről, azt a kis időt nem számítva, amikor lementünk anyával sétálni és lent a Kati Mama és Anna vártak minket a bringó-hintóval, amit én vezettem és Anna mögöttem ült.
Este felé pedig apa megfürdetett és csinált szendvicset vacsorára, de mivel délután csúnyán viselkedtem, ezért már nem játszhattam, hanem menni kellett aludni... Még sikerült kikönyörögni, hogy anya meséljen egy Boribon-os mesét és még apa elmesélte az elmúlt három napomat, aztán már alukáltam is......

Milán

Ma a szállodában ébredtünk és éjjel apa székeket rakott az ágyam mellé, mert majdnem leestem, amikor forgolódtam... Reggelizni az étterembe mentünk és én pici virsliket ettem kecsöppel és magvas zsemlét. Utána anyával felmentünk a játszószobába, amíg apának valami előadást vagy mit kellett végig ülnie helyettünk is. Alighogy visszaértünk  a szobába, megérkezett apa is és átöltözünk, és lementünk az uszodába pancsolni. Ma vittünk úszógumit is, és így tudtam úszkálni is a medencékben és dobálni apának a gyümölcsöket. Amikor már kipancsoltuk magunkat apával - és nem mellesleg megéheztünk, akkor visszamentünk a szobánkba, lezuhanyoztunk és átöltöztünk, aztán  elsétáltunk egy közeli étterembe és ott ebédeltünk. Én milánói makarónit kértem és egész finom volt, de az egész tállal nem tudtam megenni. Az ebéd után a pincér bácsi ajánlott nekünk egy közeli fagyizót és én is kaptam ott egy csokifagyit. Irtó fincsi volt! Visszafelé sétáltunk épp, amikor találkoztunk a helyi városnéző kisvonattal és sikerült meggyőzni apát, hogy menjünk egy menetet vele. Ez is nagyon klassz volt, csak a végére úgy elringatott, hogy majdnem elaludtam apa ölében...
Persze amikor visszaértünk a szállóba, már újra felébredtem, és játszani valahogy mégiscsak tudtam :)
Kicsit később pedig visszasétáltunk a térre, ahol a kisvonat is indult, mert ott láttuk korábban, hogy van egy palacsintázó és apa ott vett nekünk vacsorára pár palacsintát (én kakaósat és nutellásat ettem). Amikor ismét visszamentünk a szállodába, még játszhattam kicsit és megnéztünk pár Postás Pat mesét, aztán mennem kellett az ágyamba, mert állítólag sajtkukacokat megszégyenítően nyüzsögtem...

Milán

Reggel nem ment dolgozni apa, hanem elmentünk mindhárman az önkormányzatra, hogy megcsináltassuk az útleveleinket. Engem is lefényképezett a néni egy fülkében és szerencsére elég hamar végeztünk is. Otthon mégse tudtunk túl sokat játszani, mert némi pakolászás után elindultunk Hévízre. Elég hosszú volt az út, de néztem a kis dévédét és nézelődtem is közben... Amikor megérkeztünk, apa elment parkolni és felcipelni a cuccokat, én pedig szóltam anyának, hogy kakilni kell, és még sikerült gyorsan bejutni a szobánkba és ott egy jót kakiltam. A dolog apró szépséghibája csak az volt, hogy az nem a mi szobánk volt... Anya egy emelettel tévedett  csak... Még jó, hogy megláttuk apát egy emelettel alattunk és ő tisztázta a dolgokat... Már csak azért is, mert az "igazi" szobánkban volt nekem is ágyam... Sajnos anya ma egyre rosszabbul érezte magát, és végül apa elküldte orvoshoz, miután megnéztük a játékszobát. Amíg anya elment, addig lementünk az usziba apával, és vittünk játszani gyümölcsöket, csak sajnos kicsit később bepisiltem (már épp elindultunk vécére) és apa gyorsan lezuhanyozott és már mentünk is vissza a szobába, átöltöztünk és megjött anya. Én még rosszalkodtam, amíg apa lement az étteremhez, és amikor visszajött, elvitt magával egy pizzériába (anya nem ehet akármit, mert beteg), ahol fincsi gombás pizzát vett nekem apa és majdnem meg is ettem a negyedet, amit apa vágott nekem. Visszaérve a szobába épp néztem a kis dévédét, amikor bekakiltam, ezzel persze kiakasztottam apát és mehettem a zuhany alá persze... Így viszont mennem kellett aludni, akárhogy is próbálkoztam...

Milán

Ma egész mozgalmas napom volt:
Reggeli után átjött az Anna és a Boti és játszottunk a kukás autóval és  a trambulinnal meg a pázzlékkal , amíg a Kriszti és a Mama elvitte a Somit doktorhoz. Amikor visszaért a Kriszti, akkor kocsiba ültünk és elmentünk a Kopaszi gátra játszani (persze nem bírtam megállni és dobáltam kavicsokat és bántottam a virágokat...) és  ebédelni pedig a Lurdy házba mentünk, ahol én pizzát kértem, méghozzá gombás-szalámisat, ami fincsi volt, de nagy szelet, úgyhogy amíg nyammogtam, a Krisztiék lementek a könyvesboltba nézelődni. Amikor utánuk mentünk, akkor pedig beülhettünk a zenélő-mozgó játékhintóba, ami érdekes volt, csak Anna félt kicsit, mert nagyon mozgott az egész és hangos volt a zene.
Végül a Kati mamához mentünk aludni mind a hárman és amikor felébredtem, ott volt a Dédi és az Ani és képzeljétek, az Eti küldött nekem egy tejes kannácskát, sőt, amikor anya visszaért az oviból, ő pedig hozott újfajta játék-gyümölcsöket! Ennek  örömére uzsonna után lementünk a kis játszótérre és nagyon sokáig lent lehettünk. Közben megérkezett a Zoli és hazavitte Annáékat és apa is hazaért, neki pedig megmutattam az új játékaimat (amiből egy máris elveszett, mert valahová elástuk a Botival, de sehol se találta se apa, se anya, pedig gereblyéztek rendesen!). Estefelé hazamentünk és fürdés után finom brokkoli krém levest adott apa, frissen pirított kenyérdarabkákkal. A vége felé viccből elkezdtem köpködni és fröcskölni a levest, de apa nem vette a poént és csúnyán leszídott és a kezemre is csapott, amikor bedurvultam, úgyhogy úszott az asztal a levestől... hát ez van... Még megpróbálkoztunk a vécére ülve kakilni, de nem jött semmi sem, így - mivel már későre járt, mentem aludni és ma kivételesen apa is és anya is mesélt mesét az ágyikómban.

Milán

Ma is sokáig aludtunk és épp ébredeztem, amikor kopogtak - és a Kati Mama volt az. Reggeli után ő maradt itt velem, mert anya lement az oviba. Mi pedig játszottunk a Mamával és kicsit később lementünk az ebédért, de még nem volt készen, úgyhogy bementünk az oviba megnézni, ahogy anyáék pakolnak és persze az udvarra is kimentünk játszani. Amikor végre elkészült az ebéd, akkor hazahoztuk és épp ettük a finom brokkoli krém levest, amikor anya is hazaért, én meg mentem az ágyikómba aludni, de ma  nem volt kedvem aludni, hanem csak feküdtem az ágyamban egy ideig, aztán anya elment a Noémiért, nekem pedig a Mama adott finom uzsonnát: pudingot és csokis fánkot (nyammm!), aztán lementünk a Somát megsétáltatni és végül anya és a Noncsi a játszótéren csatlakozott hozzánk, ahová apa is odajött és hozott magával nekem gyümölcsöket is. Egész sokáig lent maradtunk, csak este felé elkezdett csepregni az eső és hazasétáltunk: de jól  is tettük, mert pár perc múlva nagy égzengéssel meg is érkezett a vihar és szakadni kezdett az eső... A híradó után apa megfürdetett és főzött mindenkinek virslit, aztán épp bújócskáztunk, amikor megint felmérgesítettem: ugyanis bekakiltam és megint nem szóltam. Ennek az lett sajnos az eredménye, hogy nem játszott tovább  velem apa és még mesét se mondott...

Milán

Ma jót aludtam, de lehet, hogy csak azért, mert szomorkás idő van és nem süt be reggelente a napocska... Délelőtt átmentünk a Mamához és onnan elmentünk az ebédért és elindultunk közértbe is, de annyira esett az eső, hogy visszafordultunk. Ebéd után aludtam egy jót és uzsonna után elébe mentünk anyáéknak, és együtt visszasétáltunk a kis játszótérre a Mamával és a Noncsival, és már kezdtem volna unatkozni, amikor telefonált apa, hogy hazaért, én meg kértem, hogy hozzon nekem le gyümölcsöket és tényleg hozott is egy zacskónyit, úgyhogy végre volt mit dobálni :)
Amikor hazavitték a Noémit, lassan mi is hazaindultunk, de sajnos itthon apa csak egy keveset játszott velem, mert ment koncertre a barátaival, így kis ideig kettesben maradtunk anyával és épp vacsoráztunk, amikor megjött a Csilla biciklivel és  beszélgettek anyával és amikor a Csilla hazakerekezett, akkor elmentünk fürdeni, de akkor már elég későre járt, úgyhogy mentem is aludni.

Milán

Reggeli után elmentünk anyával az Enikő nénihez énekre és pont találkoztunk a kukásautóval és meg is néztük, ahogy ügyesen magába önti a sok szemetet. Nagyon érdekes volt ám! Az ének után a Kati mamához indultunk és pont találkoztunk a Krisztiékkel és a Liviékkel, akik az utánunk induló énekre jöttek. Mi közben a Mamához mentünk ebédelni, de csak pár falatot ettem , aztán hazajöttünk és anya mérges lett, amikor egy jó nagy pocsolyába belegázoltam... Majdnem a mese is elmaradt emiatt, de sikerült kikönyörögnöm egy rövid mesét...
Alvás után uzsonnáztunk anyával és utána Kisvakondot néztünk és játszottunk, amikor apa is hazaért és egy ideig szépen játszottunk, de sajnos megint bekakiltam, méghozzá elég durván, úgyhogy apa irtó mérgesen törölgette le rólam a kakát és persze rögtön mentem is a kádba fürdeni és csak utána mehettem vacsorázni. De jajj! Apa felrakta a szekrény tetejére az összes zöldség-gyümölcsöt, amiért nem szóltam és nem a vécébe kakiltam... Kénytelen voltam mással játszani este! Micsoda pech!

Milán