Reggel nem ment dolgozni apa, hanem elmentünk mindhárman az önkormányzatra, hogy megcsináltassuk az útleveleinket. Engem is lefényképezett a néni egy fülkében és szerencsére elég hamar végeztünk is. Otthon mégse tudtunk túl sokat játszani, mert némi pakolászás után elindultunk Hévízre. Elég hosszú volt az út, de néztem a kis dévédét és nézelődtem is közben... Amikor megérkeztünk, apa elment parkolni és felcipelni a cuccokat, én pedig szóltam anyának, hogy kakilni kell, és még sikerült gyorsan bejutni a szobánkba és ott egy jót kakiltam. A dolog apró szépséghibája csak az volt, hogy az nem a mi szobánk volt... 
Anya egy emelettel tévedett csak... Még jó, hogy megláttuk apát egy emelettel alattunk és ő tisztázta a dolgokat... Már csak azért is, mert az "igazi" szobánkban volt nekem is ágyam... Sajnos anya ma egyre rosszabbul érezte magát, és végül apa elküldte orvoshoz, miután megnéztük a játékszobát. Amíg anya elment, addig lementünk az usziba apával, és vittünk játszani gyümölcsöket, csak sajnos kicsit később bepisiltem (már épp elindultunk vécére) és apa gyorsan lezuhanyozott és már mentünk is vissza a szobába, átöltöztünk és megjött anya. Én még rosszalkodtam, amíg apa lement az étteremhez, és amikor visszajött, elvitt magával egy pizzériába (anya nem ehet akármit, mert beteg), ahol fincsi gombás pizzát vett nekem apa és majdnem meg is ettem a negyedet, amit apa vágott nekem. Visszaérve a szobába épp néztem a kis dévédét, amikor bekakiltam, ezzel persze kiakasztottam apát és mehettem a zuhany alá persze... Így viszont mennem kellett aludni, akárhogy is próbálkoztam...
Milán
