Reggel apa adott reggelit és ő vitt be az oviba és vittünk egy csomó gyümölcsöt és gesztenyét is egy kis kosárral (útközben még szedtünk pár szemet). Az oviban átöltöztünk és már mentem is be a csoportba és már nem sírtam egyáltalán! Délelőtt voltunk a tornateremben és lehetett dobogni a dobogón, de sikerült eltaknyolnom és jól bevertem a kobakom... Aztán amikor kimentünk az udvarra, akkor meg rohangáltunk és összekoccantunk az Ádival és megint bevertem a kobakom. Még jó, hogy ott volt a közelben anya és adott rá gyógypuszit.
Ebéd után pedig jött értem a Mama, de nem egyedül! Jött vele az Anna és a Kriszti is! Sőt, a Kriszti hozott paradicsomlevest és én abból is ettem egy jót, aztán mentem aludni (de csak egy keveset) és utána csendben kellett lenni, mert Anna még aludt, de aztán megjött anya a Noncsival és Anna is felébredt. 
Uzsonna után pedig lementünk a kis játszótérre és lejöttek még páran és nem sokkal később elvitték a Noncsit, aztán apa is megjött a munkából és meghintáztatott aztán megjött a Zoli is az Annácskáért és mivel már estefelé járt, hát mi is hazaindultunk.
Itthon előbb vacsorát csinált apa, de jajj! sikerült egy teli pohár szörpöt kiborítani és minden csupa ragacs lett, apa meg ideges... El is zavart az asztaltól és rácsapott a kezemre is, én meg sírtam persze, ő meg takarított... Amikor mindketten lenyugodtunk, mentem fürdeni, játszottunk kicsit és csak utána fejeztem be a vacsorát és még a végén kaptam egy szép és finom fürt szőlőt is, mert azt most nagyon megszerettem...
Mivel már későre járt, mennem kellett aludni, de anya még mesélt persze egy szép mesét.
Milán
