Délelőtt apa elvitt még utoljára az Enikő néni féle énekre. Azért utoljára, mert holnaptól ovis leszek! Egyszer ugyan hisztiztem, amikor apa nem azt csinálta, amit szerettem volna (nem fogta velem együtt a hosszú sálat, amivel a "tekeredik a kígyót" szoktuk játszani...), de a futkározós és labda dobálós játékok hamar helyrehozták a jókedvem :)
Mire hazaértünk, már kezdtem éhes lenni, úgyhogy a karfiol leves után még ettem rántott husit rizzsel és ici-picit még játszhattam, amíg apa mosogatott, de aztán menni kellett aludni...
Ébredés után meguzsonnáztam és már mentünk is le a játszótérre, ahova szinte velünk együtt érkezett meg Anya is a munkából, aztán a Kati Mama a Botival és Annával és sorba a többi barátom is. Persze amíg itt voltak a Botiék, addig velük játszottam: akkorát motoroztunk, hogy csak na! Miután a Kriszti hazavitte a Botiékat, a Petrával játszottam és persze dobálóztam is (akkorát dobtam, hogy elestem...) egészen amíg este lett és mindenki hazaszivárgott, így mi is.
Itthon mentem rögtön fürdeni és utána ettem vacsorára gomba pörköltet rizzsel és még lefekvésig kicsit játszottunk, de ma időben kell aludni menni, mert holnap ovi...
Milán
