Reggeli után kicsit kivágósoztunk anyával, aztán lementünk a térre, játszani. Eleinte kevesen voltak lenn, de fokozatosan lejöttek a többiek is, sőt! A Botiék is odajöttek játszani és a Mama is és a Dédiék is odajöttek. Persze csak egy ideig tudtunk szépen játszani a Botival, aztán elkezdődött a dobálózás és valahogy az egyik fagyi még el is veszett sajnos, meg se találtuk... Délben felmentünk a Mamához ebédelni finom csokiöntetes piskótát , és mi még kicsit autópályáztunk a Botival, de Anna is lefeküdt, mert nyűgösködött már és én is hazamentem anyával. Itthon persze egy szemernyit se aludtam - sőt, mivel pelus volt rajtam, hát jól belekakiltam, pedig már több napja mindig a wécébe kakilok ám! - ezért, a bekakilásért sajnos a gyümölcsök felköltöztek a szekrény tetejére... :(
Amikor anya elkészült a gyümölcslevessel, uzsonnáztunk és elsétáltunk a könyvtárba, mert vissza kellett már vinni a könyveket. Most anyának nagyon igyekeznie kellett a válogatással, mert nem sok türelmem volt várni: rohangáltam a sorok között, kiborítottam egy dominót és ugrálólabdáztam... Gyorsan el is jöttünk és mivel láttuk apa kocsiját a ház előtt, ezért fel is mentünk és tényleg itthon volt már apa, úgyhogy ő is lejött velünk a térre. 
Persze most is csináltam egy butaságot: az egyik kisebb poharat a nagy hat-hétből egy nagy, tüskés bokor közepébe dobtam, úgyhogy apának hosszasan kellett egy nagy bottal vesződnie, amire ki tudta piszkálni... Hát nem dicsért meg érte... Utána már szebben játszottam és nem dobáltam semmit.
Estefelé jöttünk haza és siettünk kicsit, mert kakilni kellett... Utána mentem fürdeni és vacsorázni, aztán még maradt idő, hogy apával játszunk még a nagyszobában és lefekvésnél anya egy új, könyvtáras könyvből mesélt mesét, apa pedig a következő Anna-Peti-Gergő mesét mesélte el.
Milán
