Reggeli után elsétáltunk a postára, ahol egy gép megszámolta a sok-sok százforintost, innen pedig elmentünk az anya papírjaiért a tüdőszűrőhöz, ahol sajnos hosszú volt a sor és sokat kellett várni. Innen a Mamához mentünk, ahol már várt ránk a Kriszti és a Boti és az Anna. Anyáék elmentek vásárolni, de mi gyerekek ott maradhattunk játszani és próbáltunk szépen játszani, de enni és aludni már persze nem nagyon akartunk... Sőt én inkább otthon szerettem volna aludni, úgyhogy hazasétáltunk és útközben láttunk egy lángoló kukát, amit a tűzoltó bácsik eloltottak. Valami buta fiúk felgyújtották anya szerint... Otthon mentem is rögtön aludni, de nem sokkal később sajnos nagyon nyűgösen ébredtem, és sokáig hánykolódtam, aztán apa - aki hazaért a munkából ezek szerint - kivett, de még ekkor is sokáig nyűglődtem és az uzsonnára megmelegített leves nagyja is a vécében landolt - apa bánatára. Aztán játékokkal lassan megnyugodtam, anya közben télire dekorálta a szobámat, és pár percre a Csaba is felugrott apához (de persze nem úszta meg és játszania kellett kicsit a hat-hetekkel...) és vacsorára már megettem egy nagy tányér sóskafőzeléket, úgyhogy kaptam egy kinder pinguit is utána apától. Fürdés után még anya is játszott velem kirakós játékokkal, de ma korán mentem aludni, mert a délutáni alvás elég rövid volt.
Milán
