Éjjel többször is hívtam felváltva apát és anyát, mert hol a vizem fogyott el, hol a cumimat nem találtam, úgyhogy jó sokáig aludtunk anyával, így aztán alighogy apa megreggeliztetett, már indultunk is autóval az usziba, hogy el ne késsünk. Persze a merülésről nem tudtunk elkésni, azt ma is muszáj volt teljesíteni, ha játszani akartam... Az usziból a Klári mamához mentünk, ahol játszottam a Mamával hat-hét eldugdosósat, és a mágnesese számokkal és betűkkel is és rajzoltunk is. Az ebéd ugyan fincsi volt utána, de én a leves után már csak pár falatot tudtam enni a rakott krumpliból, sőt, az aranygaluskát se kértem (ezt apa még nézni se bírta, úgyhogy megette inkább az adagomat), hanem inkább mondtam, hogy menjünk haza aludni, úgyhogy pakoltunk és mentünk is. Otthon aludtam is egy jó nagyot és amikor felébredtem, apa megmérte a lázam és kiderült, hogy kicsit lázas vagyok (37.3), ezért sajnos a játszótérre nem mehetünk. Sebaj, itthon is jót játszottunk apával, illetve ők anyával előbb az előszobában takarítottak és én addig szépen játszottam a nagyszobában, és amiért ilyen aranyos voltam, apa irtó gyorsan száguldozott velem a dömperemmel! Utána még a vacsoráig is tovább játszottunk, de vacsorázni se volt kedvem, csak pár falatot ettem. Közben anya elment bulizni, én meg fürdeni, de szerencsére a lázam estére lement (36.7), és apa még egy kinder tejszeletet is adott, és még egy aranyos rajzfilmet is megmutatott a számítógépén. Lefekvés előtt még telefonon beszéltem anyával pár szót, aztán mentem alukálni...
Milán
