Délelőtt itthon játszottunk, aztán elmentünk ebédelni a Klári mamához, és persze rengeteg tésztával kértem a levest, ahogy szoktam (meg persze még ebéd előtt pár szemet kikönyörögtem, mert olyan fincsi!), de még ettem pörköltet is- bár főleg a tésztát, az ubit és tejfölt. Ebéd után nem sokkal pedig elmentünk a közelben lévő kőrhintás játszótérre, ahol mentem egy kőrt egy klassz dzsippben (most először ülhettem egyedül!), ami sokféle szirénázást is tudott. 
Utána pedig a játszótéren csúszdázhattam párat és megtanultam egyedül felmászni a kötél-létrán, pedig az nehéz volt ám! Egy aranyos kislány pedig folyton velem akart csúszdázni, meg hintázni is ;) Innen hazafelé indultunk és a kocsiban én el is bóbiskoltam, de otthon már semmi kedvem nem volt aludni, úgyhogy anyáék úgy döntöttek, inkább elmegyünk bringázni a Wekerlére. Így is lett: irtó klassz volt, csak a bukósisak még kicsit nagy rám, és folyton igazgatni kellett, de így is rengeteget nézelődtem és még a Dédiékhez is elkerekeztünk köszönni nekik. A bringázás után rögtön a játszótérre mentünk homokozni, de itt (is) rosszalkodtam: meghúztam egy kislány haját, mert az szerintem vicces. Ezzel a véleményemmel azonban egyedül maradtam sajnos, állítólag ilyet nem szabad... Otthon még kicsit játszottam a fürdés előtt, aztán vacsora és alvás...
Milán
