Ma reggel anya elment vásárolni (kértem, hogy vegyen csokitojást és lila szívószálat) és mi apával épp nagyban játszottunk, amikor a Mama telefonált, és mi öltöztünk is apával, mert lent már épp jött a Mama, aki elkísért minket anyáért az Europarkba, aztán pedig mi kísértük el őt az Obiba. Szerencsére gyorsan végeztünk, csakhogy eddigre belázasodtam, úgyhogy ma mégse mehetünk a múzeumba, ahogy terveztük :( Sőt, helyette otthon egy kis zuhanyozás (ez még klassz volt) után kaptam egy kúpot a popsimba. Hú de nem szeretem ezt! Ebédig itthon játszottunk és egy kis levest ettem, aztán kértem mákos tésztát, de azt már nem is ettem meg, mert elég rosszkedvű voltam a láz miatt, úgyhogy mentem is inkább aludni... Nehezen aludtam, el de apa bekapcsolt szép zenét halkan és így el tudtam végül aludni és jó sokat aludtam. Miután felébredtem, zuhanyozhattam megint (és kaptam a fenekembe kúpot - megint) és elmentünk a templomhoz, ahol nagy forgatag volt épp, és felülhettünk anyával a kőrhintára, sőt még pecázhattam is és most egy szép rózsát választottam az ajándékok közül. 
Aztán megnéztük a szökőkutat (de sajnos nem mehettem túl közel hozzá) és apa vett kürtőskalácsot, amit meg is ettünk hármasban (fincsi volt!), aztán még egy aranyos kis hidacskát is kipróbáltunk és a mellette lévő fűben kicsit játszottam a hat-héttel, aztán hazasétáltunk. Otthon játszottunk kicsit, és megint kértem, hogy fürödjünk és persze zuhanyoztam is utána, aztán ettem egy kis sajtos kenyeret és mentem is aludni. Pár perce feküdtem épp le, amikor tüzijáték kezdődött és most volt zöld is és lila is! Meg piros, meg sárga! Kicsit hangos volt, de csudaszép! Apa még pittyegett a fülembe azzal a hőmérő izével és azt mondta anyának, hogy nyolc-öt. Az állítólag sok. Pedig a kilenc és a tíz még több... Ki érti ezeket a felnőtteket? Na mindegy, inkább alszom most már...
Milán
ui.:
...hát nem hagytak aludni apáék: apa megmérte a lázamat később és harminckilenc-négy volt, amire azt mondták anyával, hogy "ajaj". Aztán és is ezt mondtam, mert képesek voltak hideg kis törülközőket rakni a homlokomra és a kezemre és nem hagytak hasra feküdni! Ejj! Nem csoda, hogy erre már én is nyűgös lettem és se az éneklés, se a mese nem segített. Ellenben egy kis pancsolás, az igen! Felőlem hívhatják ezt hűtő-fürdőnek, vagy bárminek, én imádok pancsolni, ha pedig így nem kell azokat a vizes cuccokat elviselni, akkor meg pláne! Sajnos a rövid fürdés után megint kúpot kaptam (de utálom!) és anya meg véletlenül (?) vizes zoknit adott rám - amit szerencsére később egy szárazra cserélt. Viszont így lement a lázam és nyugodtan tudtam aludni reggelig (bár mintha többször is pittyegett volna a lázmérő éjjel...).
