Délelőtt elmentünk a Juli nénihez festeni, és ott jutott eszembe, hogy a hat-hetet otthon felejtettem! Ajaj! Mondjuk, amikor maszatolhattam és festhettem, akkor megvigasztalódtam és festettem tigrist és leopárdot! Hazafelé bementünk az ovihoz amikor az ebédért menet és megnéztem, ahogy tornáznak a gyerekek a Csilla néninél. Elsétáltunk még a Mama elé és együtt visszasétáltunk a Mamához, ahol pont ott volta Dédi is, aki addigra levitte a Somát sétálni. Ebéd után aludtam egy keveset és uzsonna után szép ruhába öltöztünk és elmentünk a Dia évzárójára az oviba, ahol nagyon sokan voltak, de én nagyon jó kisfiú voltam és csendben néztem a műsort (nem úgy mint némelyik néni és bácsi...). Amikor vége lett, hazasétáltunk és kicsit tornáztunk anyával. Amikor végre megjött apa, hozott finomságokat a mekiből, amit azonnal meg is ettünk: én hoztam a kecsöpöt mártogatni a sültkrumplihoz és utána ettem apa fagyijából is, ami nagyon fincsi volt. Kicsit később mentem fürdeni, de jajj! amikor vizes lett a térdem, akkor nagyon csípte a sebemet! Pedig csak picit horzsoltam fel amikor mentünk az oviba, és mégis úgy csííííp... így még játszani se volt kedvem, hanem inkább kértem, hogy anya kenje be krémmel és lámpázza meg. Közben apa mesélt könyvecskéből, és ettem egy kis kenyeret vacsorára, de sajnos este, lefekvés előtt nem úsztam meg az orrszívó-porszívózást...
Milán
