Érdekes, hogy ma reggel később ment dolgozni apa, úgyhogy ő vett ki, rakott tisztába és adott reggelit, aztán ő ment valami előadásra vagy mi, ezért keltettem anyát... Vele labdáztunk egy csomót: dobáltuk egymásnak, meg dobtuk az előszobában és futottunk utána. Később felöltöztünk és átmentünk a Mamához, de még senki nem volt nála, úgyhogy levittük a Somát és elmentünk az ebédért is. Mikor visszaértünk, pont jöttek le a Krisztiék sétálni, úgyhogy velük is sétáltunk kicsit, és mentünk vissza fel ebédelni és jött a Boti is, akivel már épp belejöttünk volna a rohangálásba, amikor anya inkább az alvást javasolta (persze így nem ment könnyen az elalvás...). Ébredés után finom sajtos kenyeret ettünk, és utána anya elvitt egy doktor nénihez, ahol persze sírtam, mert nem túl jók az ilyen jellegű emlékeim, de most tényleg nem bántott a doktor néni, csak belenézett a számba és megnézte a fogaimat és még a liftes széket is kipróbálhattam. Innen előbb elmentünk egy boltba, és onnan pedig elmentünk a Diáért az edzésre (és persze folyton ki akartam mászni a babakocsiból, de anya nem engedte) és hazafelé elkísértük őket egy darabon, mert mi hazamentünk már, mert apa már várt minket. Otthon apával a poharakkal játszottunk (még a fejemre is feltette őket apa, mint egy sapkát), de kicsit bekakiltam, úgyhogy korábban mentem fürdeni, és vacsorázni. Mivel szépen ettem, ma is megengedte apa, hogy eltörölgessem a vizes poharakat, mert csak úgy szabad ám velük játszani! Igazából apa törölgette el végül a poharakat, és én ellenőriztem, hogy szépen szárazra törölgette-e...
Milán