Képzeljétek, ma délelőtt, a reggeli után a Krisztiékkel együtt autóval elmentünk a Kisvakond játszóházba! Volt sok-sok golyó és labda és ugrálóvár és autók és érdekes szőnyegek amiken ugrálni is lehetett! Persze más gyerekek is voltak és egy néni hozott hangszereket és zenéltünk és énekeltünk is. Persze jól kifáradtunk, hazafelé az autóban majdnem elaludtunk. A Mama már várt minket finom ebéddel, és én ettem egy csomó levest, a Boti meg nem, úgyhogy én kaptam kinder-csokit, ő pedig nem, és mentünk aludni. Nem aludtunk túl sokat, mert a Boti felébredt és sírt, úgyhogy felkeltünk és ettem egy kis uzsonnát. Kicsit később pedig jött értünk apa, és lementünk vele sétálni és bogarakat lesni, de a bogarak ma elbújtak előlünk, csak egy bodogácsot találtunk de az is elég nyúzott volt már... Én viszont találtam faleveleket és botokat és persze rohangáltam is, aztán elkisértük a Csillát egy darabon és hazasétáltunk. Otthon persze megint a poharakkal játszottam és apával nézegettünk könyveket és kértem anya vacsijából "pipihusit", és még apával játszottam a híradó végéig, aztán megpróbáltuk megint a kakilást a vécén, de most nem volt kaka, csak néhány pukizás, úgyhogy mentem inkább fürdeni, és utána vacsorázni. A vacsi és pár gerezd körte után apától kértem zizit (szó szerint mondtam: "kérek zizi!"), aki adott is és még kinder-csokit is, ha már ilyen szépen kértem. És mivel ma jó kisfiú voltam, anya mesélt nekem egy új mesét.
Milán
