Reggel apa ment dolgozni, és én is keltem, és gyorsan reggeliztünk, mert mentünk az énekre. Mielőtt elindultunk volna, poénból beledobtam a fogkefémet a vécébe, aminek anya nagyon nem örült... Amikor odaértünk az énekre, én kibújtam a babakocsiból és felrohantam a lépcsőn olyan gyorsan, hogy anya alig ért utol! Aztán segítettem a Márta néninek kigörgetni a szőnyeget és azon amikor megjötteka többiek, nagyon klasszul játszottunk és énekeltünk. Hazafelé még a Mamával is találkoztunk, de sajnos nagyon fújt a szél és nem mehettem be a játszótérre... Amikor felértünk a Mamához, akkor már ott volt az Anna baba és a Kriszti. Velük együtt elsétáltunk ebéd után a Botiért az óvodába és ott annyira örültem a Botinak, hogy a nénik azt hitték én a testvére vagyok és meg is dicsértek érte. A Mamához visszaérve minden gyerek ment aludni és naaaagyon nagyot aludtunk és alighogy felébredtünk, jött értünk apa és neki is örültem és megmutattam neki, hogy délben a Botinak hogyan örültem :) Aztán apa felöltöztetett és anyával hármasban elmentünk az Europarkba vásárolni. Adtunk egy kis egérutat anyának: mentem egy kőrt a Ferrárival és még háromszor mozgólépcsőztünk is fel-alá. Amikor pedig megtaláltuk anyát a közértben, beülhettem bevásárlókocsiba és választhattam magamnak reggelit és fogkefét is. Otthon anya kipecázta a pórul járt kis elefánis fogkefét és kidobta a kukába... meg is sirattam szegény fogkefét, de nem gondoltam volna, hogy ez lesz a vége... Este pedig választhattam sorrendet és ma is előbb fürdeni volt kedvem, és utána vacsorázni, ami után még anya játszott velem és énekelt nekem, és megnéztünk egy könyvet is, aztán mentem aludni.
Milán
