Milán blogja

Kicsit taknyos vagyok még, úgyhogy nagyon szuszogtam este, de annyira el voltam fáradva, hogy egész sokáig aludtam. A reggeli után mindenki felöltözött, de nagyon (én is) és felkerekedtünk... Engem anya és apa húzott a szánkómon ezen a hideg fehér dolgon, amit úgy hívnak, hogy "hó", és itt elég sok van belőle. Elmentünk egy helyre ahol sok néni, meg bácsi, meg gyerek volt és sokan igen érdekes dolgot műveltek: egy-egy léc volt a lábukon és azon csúszkáltak ide-oda. Hát ez igen furi szokás szerintem. Ami még ennél is meglepőbb volt, hogy mindenki, még apa is kipróbálta ezt az új őrületet, és csúszkáltak ezeken a színes léceken föl-alá. Nem tudom mi van itt a levegőben, de olyan álmos lettem, hogy csak na. Anya "megágyazott" a Boti gumiszánkóján és aludtam egy nagyot két összetolt padon egy "hüttének" nevezett helyen. Déltájban ébredtem, és anyáékkal visszaszánkóztunk a házikóhoz. A többiek már ott voltak, én megebédeltem, kicsit játszottunk a Botival, aztán a Boti elment aludni, de én még nem voltam álmos, úgyhogy elvitt anya szánkózni, ot váltotta a Kriszti, aztán ettől mégiscsak kicsit elálmosodtam, úgyhogy aludtam kicsit én is. Este az uzsonna után képzeljétek, kaptam babapiskótát, rágcsálni! Hú de fincsi és hú de érdekes!

Milán

Nos, ma kiderült miért volt ez a nagy készülődés: reggel egy csomó cuccot bepakoltunk a kocsiba és nekivágtunk... Nagggggyon sokat autóztunk! Ennyit még soha nem utaztam. Eleinte egész jó volt, főleg, hogy tök jól kilátok ebből az új ülésből, és aludtam is, de azért egy idő után már igencsak meguntam. Szerencsére nem sokkal később megérkeztünk egy nagyon szép (de nagyon hideg) helyre. Na jó, hideg csak kívül volt, a házban már nem, úgyhogy birtokba is vettük a földszintet a Botival. Közben a felnőttek azt a sok cuccot, amit olyan nehezen bepréseltek a kocsikba, most behordták a házba. Na ennek mi értelme??? Mindegy, mi a Botival egészen estig játszottunk (én kétszer bevertem a kobakomat a helyismeret hiánya miatt. aúúú. kicsit fájt, de apa megvígasztalt). Estére már olyan fáradt voltam, hogy épp csak nyitva tudtam tartani a szemem. Épp fürdeni készültünk, már meztelenül a kád előtt voltunk, amikor husss, sötét lett. Kicsit megijedtem... Apa gyorsan hozott egy elemlámpát, és annak a fényénél végül megfürödtünk a Botival. Érdekes volt az biztos. Utána gyors masszázs, egy kis vacsi, és már zuhantam is az ágyba.

Milán

Reggel a mama vigyázott rám, amíg anya fodrásznál volt. Megetetett, tisztába rakott és utána hagyott játszani :)
Anya hamar megjött, kicsit üldögéltem a konyhában amíg anya főzött, aztán kaptam egy kis banánt és utána aludtam egy keveset. Az ebéd nem nagyon ízlett, azért a desszertet bevágtam, és kaptam ma is kiflit, amit most már jobban eszegettem. Apa is hazaért és átmentünk a mamához, és én ott vártam anyáékra, mert ők elmentek vásárolni. Addig főzőcskéztem, dömpert tologattam, és ki-be pakolgattam a játék-konyhában. Amikor hazamentünk sajnos nem sokat tudtam a nagyszőnyegen játszani, mert anyáék egyfolytában pakolásztak. Valamiért nagyon nagy a készülődés... No majd kiderül miért... ^*

Milán

^*ui.:
-Apa megjegyzése-
Holnap, szombaton utazunk Ausztriába, ezért a nagy készülődés-rámolás-miegymás...
Csütörtökön érkezünk, addig megpróbálom a blogot frissíteni e-maileken keresztül...

Érdekes volt reggel az ébredés, mert a mama pont benézett hozzám, amikor felkeltem.
Eddig szinte mindig anya vagy apa jött be hozzám reggel, csak ma jó sokáig aludtam, és épp felugrott hozzánk a mama...
Amikor lementünk anyával ebédért, olyan szél fújt, amilyet még soha nem tapasztaltam! Majdnem elfújt minket! Kicsit sírtam is... Délben, ebéd után aludtam kicsit, és délután,
képzeljétek, ma kaptam egy kiflicsücsköt! Igazándiból egy ideig nem tudtam, hogy mit csináljak vele (azt azért sejtettem, hogy ez bizony kaja), illetve a felső fogacskáim még nem bújtak ki teljesen, szóval kicsit "elszopogattam". Szerencsére nyálból nincs hiány, most hogy jön a fogam :)
Kicsit sétáltunk is, szerencsére már nem fújt annyira ez a gonosz szél, és mikor felértünk, már jött is apa. Adott uzsonnát, játszottunk, és kicsit aludtam is.

Milán

Tízórai után elmentünk megint a zenebölcsibe! Voltak új gyerekek is, végrejött két kislány is :)) az egyikük a nem-tudom-hányad-unokatesóm a Noémi. Hazafelé még sétáltunk egyet a Wekerlén. Ebéd után feljött a Boti a Krisztivel és a Dédi is, aki vigyázott rám egy kicsit, amíg a többiek fogorvoshoz mentek. No, és képzeljétek, ma kaptam egy kekszet rágcsálni! Hmmm. Érdekes dolog! Délután nem volt kedvem aludni, inkább játszottam, anya meg takarított és hasonló unalmas dolgokat művelt. Estefelé feljött a mama és pár percre rá apa is befutott. Fürdésig játszottunk (ma sem maradt el a hintázás...)

Milán

Volt nálam a védő néni délelőtt, és azt mondta, hogy azért vagyok nyűgös és kicsit taknyos, mert jön elöl-fent két fogacskám. Mintha ezt eddig nem tudtam volna... Itt tart az orvostudomány? Mondjuk így legalább anyáék is tudják, mert én hiába dumálok nekik naphosszat... Ja, és állítólag már kaphatok darabosabb, rágni való kajákat is , sőt, kiflicsücsköt is például. Na kiváncsi leszek, az meg milyen...
Ma is nagyon fújt a szél, amikor lementünk. Ebéd után csak egy keveset aludtam, utána a Dédivel együtt elmentünk közértbe és gyógyszertárba. Mire hazaértünk, már apa is a ház előtt matatott valamit az autón. Vacsorára újdonságot kaptam, de még nem kiflit, hanem tésztát, méghozzá paradicsomos zöldségmártással. Olaszos kaja :) Egész jó!

Milán

Délelőtt rengeteget játszottunk anyával, és kicsit egyedül is el voltam a járókámban, amíg anya tornázott.Ebéd után aludtam egy jót, amíg anya talpát megmasszírozta egy néni, és kicsit a Kriszti is felugrott. Uzsonna után lementünk a Diáért, és bementünk a bioboltba is, de szörnyű micsoda szél fújt a házak között! Szerencsére csak itt-ott, úgyhogy tudtunk azért sétálni, sőt még a mami is lejött a Somával kicsit később és csatlakozott hozzánk. Alighogy feljöttünk már jött is apa, és átvette a szórakoztatásomért felelős szerepet: magyarán ő rohangált utánam, ugyanis már rájöttem, hogy át tudok mászni az akadályokon (bár eleinte egyzser-kétszer pofára estem lemászás közben, de ez benne van a pakliban, a lakásban kúszás-mászás ennyit megér!)

Milán