Reggeli után olyat játszottunk anyával, hogy egy kekszet eldugott három pohárka közül egyben, letakarta mindet és nekem meg kellett keresni. Ha ügyes voltam, meg is ehettem a kekszet! Jó kis játék! Nem sokkal később beugrott egy rövid időre a védő néni és nagyon megdicsért, hogy milyen ügyes és okos vagyok :) sőt, kaptam két kis képes matricát, pont a kedvenceimet: egy aranyos cicásat és egy kiskutyásat. Amikor elment a védő néni, mi is felöltöztünk és lementünk sétálni meg az ebédért. A Mamáék is velünk tartottak és az új játszóteret is megnéztük, de semmi új játékot nem csináltak most. A Mamánál ebédeltünk (a babfőzelék nem ízlett...) és a Dédi is ott volt, vele is játszottam (olyat, hogy amikor elmentem mellette, akkor a fülébe sikítottam, ő pedig megijedt ...), aztán mentem aludni. Amikor felébredtem, anya már angolon volt. A Mama adott fincsi uzsonnát és épp játszottunk, amikor apa megjött értem, de nem mentünk azonnal haza, hanem megmutattam neki pár játékot, amit ügyesen tudok játszani, és végül együtt mentünk le a Mamával és a Somával anya elé a sulihoz, aztán vele együtt mentünk haza. Otthon apát nyüstöltem a fürdésig, aztán vacsoráztam és megint játszottunk anyával itt-a-keksz-hol-kekszet, és picit még randalírozhattam a nagyszobában mielőtt mentem volna aludni...
Milán
