Végre, megint el tudtunk menni usziba! (Folyton közbejön valami, vagy én vagyok taknyos, vagy menni kell valahová...) Szóval délelőtt jót pancsoltam a nagy vízben. Most is apa jött be velem, és anya a partról drukkolt. Dobtam is neki egy-két puszit az elején (mostanában ezt gyakoroljuk), de aztán már eléggé elfáradtam a nagy úszkálásban! A végén egy nagyon klassz, vadítóan narancssárga labdát szereztem játszani, és nem is adtam volna senkinek, de végül mégiscsak elvették anyáék, merthogy állítólag nem vihetjük haza. Milyen kár!
Az usziból a Mamához mentünk, és én ott ebédeltem és sziesztáztam, mert anyáék elmentek vásárolni addig. Persze nem könnyű úgy elaludni, hogy egy csomó kisautó várna az emberre! Ébredés után már jött is anya, gyorsan játszottam a kisautókkal, aztán kaptam egy kis uzsit és utána levittük a Somát, mert már nagyon hisztizett egy kis sétáért... Otthon pedig apa játszott velem estig...
Milán
