Tízórai után anya adott egy nagyon érdekes dolgot a kezembe: átlátszó kis kocka, ami nagyon hideg és nagyon csúszik! Az ízéről nem tudok mesélni, mert nem kóstolhattam meg, de a nevét elárulta anya: 'jégkocka'. Amit viszont megkóstolhattam, az egy új íz volt desszertnek: málnás alma. Nem rossz, nem rossz... Ebéd után lementünk a játszótérre, a Botiék is eljöttek és én homokozhattam, hintáztam és egy nagyon érdekes, rücskös labdával is játszottam, ami nagyon tetszett, mert könnyű megfogni a rücskök miatt. Innen felmentünk a Mamához, ahol aludtunk kicsit a Botival, és utána nagyon jól eljátszottunk a kisautókkal.
Délután eljött értem apa, és pár perccel később a Zoli is a Botiért, így végül együtt mentünk le. Otthon játszottunk apával: elővette nekem a színes karikás tornyot, de már olyan ügyes vagyok, hogy nem jelent kihívást az összerakása (a szétszedése főleg!) pláne, ha kicsit segít apa is... Az uzsi után lementünk a ház elé, mert idejött az Imi és a Bogi, akik apa barátai. Én még kicsit meg voltam szeppenve, pedig ismerősek voltak, mert már találkoztam velük... (addig is majszoltam a kekszemet), aztán egy idő után feloldódtam és ficánkoltam, nevetgéltem, főleg, amikor anya is odaért. Este előrébb lett hozva a fürdés, mert délután keveset aludtam, de nem is igazán bántam, mert már kezdtem kicsit nyűgös lenni...
Milán
