Milán blogja

Hú, ma mozgalmas napom volt! Kezdődött a nagyinál újpesten: ebéd után megismerkedhettem pár rokonommal, akik Pécsről jöttek fel az esti tűzijátékot megnézni, de beugrottak a nagyihoz engem megnézni. Hát nem kedves tőlük? Főleg hogy agyon dédelgettek meg ringattak meg dicsértek...
No ezek után elmentünk az apáék barátaihoz Leányfalura (ők a Zalán család, és őket már ismertem, mert jártak nálunk, de én még nem voltam őnáluk). Ők is nagyon kedvesek voltak hozzám, és van egy csomó mindenféle háziállatuk, amiket meg is mutattak: például van sok papagájuk, egy hatalmas fehérrel az élen, aztán olyan kis szőrös mászkáló furcsa állatok, amiket tengerimalacnak hívnak, pedig nincs is tengerük így nem is érdekeltek különösebben, azután vannak halacskák, amik már inkább érdekeltek, és teknősök, de azokért se rajongok különösebben... Ja és van kutyus és cica is de velük nem kerültem közelebbi ismeretségbe.
Este volt mikorra hazaértünk, és apa egyedül vitt le sétálni, de útközben összefutottunk a Csilla nénivel, aki pedig a Lili kutyust sétáltatta.
Milán

Délután beugrottunk az Europarkba, vettünk ezt-azt, például a tegnapi fogkefés történet folytatásaképp ma egy még csikisebb ilyen játékot kaptam, amit este ki is próbáltam és nagyon jópofa volt ez is... A shoppingolás után pedig átmentünk az Etiékhez, ahol - amíg apa nagyon hangosan csinált valamit egy zajos játékkal - addig én nézelődtem az erkélyről és megismerkedtem Manó cicával is.
Este már kicsit hűvösebb lett (ugyanis megint itt a hőség, amit nem szeretek...), úgyhogy egy jót tudtunk sétálni a szokásos csapattal: nagyi, anya, apa, somakutya és persze én a babakocsiban...
Milán

Ma este egy újabb rejtélyt sikerült megfejtenem: eddig nem értettem, hogy miért tologat a szájában anya meg apa néha egy színes kis rudat kefével a végén ?!? No de ma este megkaptam a legújabb játékom: egy ilyen színes rudacskát, kefével a végén! Pont olyan mint a nagyoké! És miután már tudtam, hogy ezt a számba kell tologatni (csak nem tudtam ebben mi a kunszt...), így én is rögtön a számba toltam. Már tudom mire jó ez: csikizi a nyelvemet és a számat belülről! Tök vicces és csikis! Így most még klasszabb a fürdés!
Na de mik is történtek még ma ezen kívül:
Délután voltunk doktornéniknél: bekenték hideg trutyival a csípőmet és egy bigyót tologattak rajta, és közben tévén néztek furcsa dolgokat. Szerencsére nem tartott sokáig, de azért picit sírtam, mert furcsa érzés volt, még ha nem is fájt... Estefelé, séta után új látogatóim voltak, apa és anya barátai: Gyöngyi és Sanyi és a kisfiuk Sanyika (aki már 10 éves, szóval hozzám képest nem is olyan kisfiú...). Egy ideig nagyon érdekeseket meséltek, de nyolc körül már jelzett az órám, hogy jön a fürdés, szóval ma se bírtam a szokásos sírás nélkül fél kilencig. De megérte, tudjátok...
Milán

Délután átmentünk a Krisztiékhez és útközben felkiabáltunk az Etinek is (tulajdonképpen nem én kiabáltam, hanem a Boti). Képzeljétek, még nem jártam náluk! No mindegy, ami késik, nem múlik, megnéztem, hogy hol lakik a Boti, kipróbáltam az ágyacskáját, megnéztem a játékait, megfigyeltem, hogy a Boti miket játszik, és élveztem, hogy a Kriszti ringat és fel-alá sétált velem, amíg apa számítógépekkel vacakolt :)
Anya megetetett és tisztába rakott, utána minden nagyon OK volt, a kocsiban hazafelé még el is szunyókáltam, és a fürdés ma is szenzációs volt, együtt fürdött velem a locsolókannácskám és a kedvenc halacskám.
Milán

Ma korán átmentünk a nagyihoz, ahol már ott volt a Boti, de nem mehettünk közel egymáshoz, mert beteg kicst a Boti... Délután elsétáltunk anyával a fényképekért, amik rólam eddig készültek. Hazafelé még megáltunk egy "turinál" (ahogy anya mondja) és kaptam két új felsőt. Este megint a vicces fürdetés volt, és ma is tetszett nagyon!
Milán

Délben itt járt a doktor néni és megvizsgált. Megnézte a torkomat és a zacsimat, és minden OK... Délután átmentünk - szokás szerint - a nagyihoz, ahol már ott volt a Kriszti és a Boti. Apa is odajött délután, el is mentünk sétálni (és vásárolni, ami szerencsére gyors volt...)
A mai meglepetés azonban este volt: a nagy kádba volt egy kis puha ülőke, amiben tök kényelmesen tudtam pancsolni. Hű de tetszett! Annyira pancsoltam a lábammal, hogy csak na! Nézzétek meg a képeket, ott jobban látszik, hogy miről is beszélek...
Ja, és még egy érdekes dolog történt: este cumisüvegből kaptam valami újfajta kaját, ami kicst hasonlított a megszokott tejecskére, de mégis valami más volt... Ha jól értettem, valami "tápszer" a neve és végülis nem rossz, meg lehet enni néha-néha...
Milán

Délelőtt volt itt a védőnéni, délután pedig a nagyihoz átjött a Kriszti és a Boti, azután négyesben anyával elmentünk sétálni, és a kis játszótéren néztem, hogy a Boti mit játszik - például csinált nekem fagyit: homokozómintába töltött kavicsot... Nem tudom, hogy finom lett volna-e, de én még csak anyatejecskét kaphatok, szóval nem kértem belőle... Időközben apa is befutott, így vele mentünk vissza a nagyiért (a Botiék hazamentek közben), és vele együtt megsétáltattuk a Somát.
Milán