Ma este egy újabb rejtélyt sikerült megfejtenem: eddig nem értettem, hogy miért tologat a szájában anya meg apa néha egy színes kis rudat kefével a végén ?!? No de ma este megkaptam a legújabb játékom: egy ilyen színes rudacskát, kefével a végén! Pont olyan mint a nagyoké! És miután már tudtam, hogy ezt a számba kell tologatni (csak nem tudtam ebben mi a kunszt...), így én is rögtön a számba toltam. Már tudom mire jó ez: csikizi a nyelvemet és a számat belülről! Tök vicces és csikis! Így most még klasszabb a fürdés!Na de mik is történtek még ma ezen kívül:
Délután voltunk doktornéniknél: bekenték hideg trutyival a csípőmet és egy bigyót tologattak rajta, és közben tévén néztek furcsa dolgokat. Szerencsére nem tartott sokáig, de azért picit sírtam, mert furcsa érzés volt, még ha nem is fájt... Estefelé, séta után új látogatóim voltak, apa és anya barátai: Gyöngyi és Sanyi és a kisfiuk Sanyika (aki már 10 éves, szóval hozzám képest nem is olyan kisfiú...). Egy ideig nagyon érdekeseket meséltek, de nyolc körül már jelzett az órám, hogy jön a fürdés, szóval ma se bírtam a szokásos sírás nélkül fél kilencig. De megérte, tudjátok...
Milán
