Délelőtt annyira bealudtam, hogy nem értünk délre a nagyiékhoz, úgyhogy én azonnal kaptam ebédet a nagyitól . "Kóstolónak" most valami kukoricás újdonság volt, de őszintén szólva annyira nem ízlett, utána pedig nagyi féle paradicsomos husi, ami viszont nagyon ízlett.
Délután pedig voltunk -megint- a Kriszti tanítványainak a bemutatóján - karácsonnyal egybekötve - ahol, már voltam egyszer, tudjátok... Az elején nagyon megijedtem, mert nagyon hangos volt a zene (apa ki is vitt gyorsan a folyosóra), de aztán fokozatosan beljebb merészkedtünk, és nézhettem ahogy a gyerekek ugrabugrálnak a zenére. 
De az igazi buli a végén volt, mert akkor végre letett anya és mászkálhattam abban a hatalmas tornateremben! Sőt! Apa felkapott és együtt kergetőztünk a Botival és a Csengével! Hűűű! Sajnos nem sokáig rohangálhattunk, mert menni kellett az Etit felköszönteni. Oda is eljöttek a Botiék, és jót bírkóztunk! Próbáltam elmesélni mindenkinek milyen szuper volt ez a nap, de ezek a buta nagyok azt hiszik, hogy csak gőgicsélek, és csak ilyeneket mondanak, hogy "jé, tényleg?", meg "igen?", meg "mondjad, csak..."
Milán
