Hű, ma annyit játszottam, hogy az már szinte túlzás (persze hogy nem az, csak úgy mondom! játékból soha, semmi nem elég!)
Délelőtt anyával például utánzósat játszottunk megint: a tévében a Lara baba tornáztatja az anyukáját, és mi pedig utánuk próbáljuk csinálni... Előtte és utána apával játszottunk, aztán sétáltunk egy nagyot hármasban, és ebédeltünk is. (Együtt ettem apával, aki szerint én finomabbat eszem mint ő. Hát remélem is! Egyébbiránt pulykahusi volt burgonyafőzelékkel, utána szilva volt desszertnek...)
Délután is felváltva játszott velem apa, aztán anya, aztán megint apa (közben ők jöttek-mentek, de a lényeg, hogy valaki mindíg szórakoztatott). Sajnos a náthám még megkeseríti a napjaimat. Ez főleg estefelé nyűg, mert akkor vagyok csak igazán megkínozva (orr-porszívózás, krémek, stb. ahogy már tegnap is írtam...)
Milán
