Délelőtt meglátogatott az Eti néném és kicsit megdögönyözött. Utána sétáltunk egyet négyesben anyával, apával és a Somával. De a nap legérdekesebb része délután volt:
Úgy kezdődött, hogy anyával átsétáltunk a Botiékhoz, ahol jót játszottunk a Botival és egy ici-picit aludtunk is. Aztán egyszer csak elkezdtek egyre többen jönni, a Boti barátai (akiket tulajdonképpen már én is ismerek: a Beni és a Dávid) és az anyukáik (meg befutott apa is és utána a Zoli is). Na ekkor már jó sokan voltunk és a fiúk szép kis rendetlenséget csináltak a sok kis autóval, de aztán hirtelen rendet raktak, kopogtatattak és képzeljétek, megjött a Mikulás bácsi is személyesen! Őrület! 
Mindenkinek tátva maradt a szája! És ez még semmi, mert minden gyerekkel el is beszélgetett, a fiúk még énekeltek is neki, és cserébe kaptak szép ajándékokat. Kicsit féltem, hogy mivel egy dalt se tudok fejből ezért én nem kapok semmit, de nem így történt: a Mikulás nekem is hozott a puttonyában egy tök aranyos kis-mikulást és egy fincsi bébieledelt (csokisat! hűűű!). Sanos nem maradt sokáig, mert más gyerekekhez is mennie kellett, de azért szuper volt! És még ez után is maradt egy szuper dolog: úgy hívják, hogy "hinta" és a Boti játéka ugyan, de kipróbálhattam. Tök jó! Minden gyerek engem irigyelt és mindenki "hintázni" akart, a Kriszti pedig kicsit ide-oda himbált vele. Nagyon klassz volt ez is! Micsoda nap! El is fáradtam bele, szinte bezuhantam az ágyacskámba este...
Milán
