Milán blogja

Ma egész jól aludtam, pedig apa elmondása szerint volt a kukásautó is és a Kefír is próbált kelteni, de nem nyitottam ki a szemem és így ő feladta, én meg vissza tudtam aludni, majdnem tízig. Délelőtt itt  a házban voltunk és ebédre kitaláltuk, hogy palacsintát sütünk (apa elszaladt nutelláért, mert az kötelező töltelék!) és csak mi hárman: Lili, Anna és én - sütöttük! Egész jó lett! 
Kettő után készülődtünk és indultunk Siófokra, mert Annának ma ott van Macskák előadása és korábban ott kellett lennie a próbákra. Amíg ő bent próbált a szabadtéri színpadon, addig mi mászkáltunk Siófokon. Közben a Liliért odajött anyukája és ő  vele ment, mi pedig (Kriszti, apa és én) mászkáltunk tovább, aztán a víztoronynál pizzáztunk és a sétálóutcában fagyiztunk, szóval estig elütöttük az időt, majd kilenckor mi is beültünk a Macskákra és megnéztük Annát az első felvonásban. A másodikra nem maradtunk, mert abban nem játszik és ez amúgy is egy elég fura mű, legalábbis nincs sok értelme és története sem... Amint Anna is előkerült, indultunk haza és gond nélkül hazaértünk még éjfél előtt (Kefír nagyon örült nekünk!)

Milán

Ma inkább a nappaliban aludtam, mert itt hűvösebb és az ágyon is elférek... Apró hibája, hogy Kefír reggel ébreszt és nem lehet besötétíteni... Na nem baj, ma úgyis mentünk a strandra, szóval reggeliztünk és indultunk miután mindenki felkelt. 
Amint lepakoltunk egy fa tövébe, rögtön mentünk a vízbe labdázni, pontosabban én a Krisztivel és apával labdáztam, a lányok pedig a sup-al bementek hajókázni. Mi nagyon jót labdáztunk, délben azért kijöttünk, mert nagyon sütött a nap, és már éhesek kezdtünk lenni, úgyhogy elmentünk a büfékhez és mi apával hotdogot és palacsintát ettünk.
Délután kártyáztunk az árnyékban és négykor visszamentünk labdázni. Kicsit később beborult az ég és a viharjelzés is villogott, de vihar végül nem volt, mindenesetre lassan vissza indultunk Salföldre.
Mivel a vihar elvonult, ezért tollasozni kezdtünk lent a pajta előtt, amíg a fára nem lett ütve a labda... Na akkor visszamentünk a házba és vacsorára ettünk tortilla-t. Kicsit elmentünk sétálni a Kefírrel együtt: a pajtáig és vissza, aztán jöhetett a desszert: apa sütött császármorzsát. Estig még kártyáztunk a konyhában a wizzard-al, és meg is nyertem :)

Milán

Reggel magamtól ébredtem, és csak egy joghurtot reggeliztem, mert mentünk is hamar a közeli Liliomkert piacra, és ott reggeliztünk (én pl egy fahéjas kürtőskalácsot és házi limonádét). Persze nem csak ezért mentünk, vettünk még szörpöket, tojást, gyümölcsöket, meg ilyeneket.
Miután kőrbenéztünk (jó sokan voltak ma is), visszajöttünk a házba, és ma inkább itt vészeltük át a kánikulát.
Olyan nagyon nem is ebédeltünk, mert vacsira grill-partit jelentett be apa és hatkor neki is láttunk a teraszon a grillezésnek: itt van egy szuper, nagy grillező, és most a camambert sajtot például pont eltalálta apa, nagyon finom lett, akárcsak a többi hús és sajt. Hogy lemozogjuk kicsit a vacsorát, sötétedéskor elmentünk kicsit kirándulni: csak a szokásos kilátó, szőlő, templom útvonalon. Láttunk őzeket, lovakat, szamarakat és fogtam egy aranyos kis békát is. Este ma is társasoztunk, de most nem éjfélig, mert álmosvolt a csapat.

Milán

Tízkor keltem, nem reggeliztem, hanem megvártam amíg anya visszaér a kutyasétáltatásból és csinál ebédre túrógombócot. Utána anya ment vissza a Mamának segíteni, én pedig megnéztem a múlt heti Forma2 és 3 angol futamokat a számítógépen.
Kettő előtt jött apa, mert az eredeti terv az volt, hogy indulunk kettőkor Salföldre, de kiderült, hogy Anna és a barátnője a Lili elmentek moziba, úgyhogy később indultunk csak el, mert előbb még elmentünk a Krisztiért és Kefírért meg a cuccaikért és ötre mentünk a lányokért a nyugatihoz és onnan indultunk rögtön Salföldre.
Ez a két óra autózás már semmi volt a minapi egésznapos autózásokhoz képest. 
Mivel nem hoztunk semmi kaját, ezért rögtön elmentünk vásárolni  Tapolcára, aztán hazaérve vacsoráztunk és éjfélig társasoztunk.

Milán

Jól telt a napom:
Reggelire anya csinált nekem rántottát, utána mentem szokás szerint kutyát sétáltatni. Miután hazaértem megnéztem online a két héttel ezelőtti osztrák Forma2 futamot (nagyon izgalmas volt!), aztán irány a Dórihoz, mert hívott, hogy elkészülődött már ő is és mehetek. Ma ott ebédeltem , és nem fogjátok kitalálni mit: palacsintát (nutellásat persze!):
Mivel ma nem kellett hatkor visszajönnöm kutyát sétáltatni, ezért elég volt csak tízre hazajönni, szóval egész délután ott voltam.
Vacsira rántottát kértem ismét anyától, de persze omlettet csinált, pedig én a kevergetett változatot szeretem... na mindegy, azért megettem persze...

Milán

Reggel kilenckor fúrásra ébredtem... dejó... tegnap is párszor furkált valaki, de napközben még hagyján...
Délelőtt elkezdtünk nekem bepakolni Salföldre, aztán szokás szerint 11-kor átmentem a Mamához Dömét sétáltatni.
Miután hazajöttem, kicsit még unatkoztam és egy óra múlva átmentem a Dórihoz, de ma nem mentünk usziba, mert a Dóri kicsit lesérült, és később átjött a barátunk, a Lea is. Ketten megpróbáltunk palacsintát készíteni, de nem sikerült tökéletesen (kicsit odaégett az első kettő, amíg rá nem jöttünk, hogy kisebb lángon kellene sütni). Szerencsére délután már jobb lett a karja a Dórinak, és tudtunk még röpizni is.
Hatkor visszajöttem a Mamához, hogy levigyem ismét Dömikét, aztán mentem újra vissza a Dórihoz és végül este villamossal jöttem haza.

Milán

Az elmúlt napokhoz képest a mai sokkal nyugisabb volt:
Magamtól keltem fél tízkor, így szép kényelmesen meg tudtam reggelizni és elkészülődni, és ma is mentem át a Mamához, hogy levigyem a Dömét sétálni.
Miután hazajöttem, és ebédeltem, elkezdtem megnézni az elmúlt két hétvége autóversenyeit, ugyanis pont mindkét hétvégén voltak versenyek és nem láttuk őket. Ma a két héttel ezelőtti osztrák nagydíjjal kezdtem.
Hatkor is én vittem le Dömikét és még segítettem kicsit a Mamának pakolászni, mert egyáltalán nem emelhet még. Miután hazaértem, nemsokára jött apa, vele pedig egy nagyon jót játszottunk duóban a Geoguessr-el. Kaptunk néhány nagyon ügyes ellenfelet is, szóval voltak erős csaták a pontokért.

Milán

A 11 órás Döme sétáltatást én vállaltam, úgyhogy előtte keltem, reggeliztem, elkészültem, és átmentem a Mamához, levittem a Dömit és utána még visszaállítottam a Mama számítógépén a  böngészőt egész képernyősre :)
Utána hazajöttem és amikor írt a Dóri, hogy ő is elkészülődött és mehetek át, akkor átsétáltam, úgyhogy délután vele voltam, sőt igazából estig, mert kilenc után indultam haza.
Még nem vacsoráztam, úgyhogy itthon kitalálok valamit. 

Milán

Ma is - akárcsak tegnap - három országban is voltunk: 
Reggel Bosznia-Hercegovinából, Horvátországon keresztül jöttünk haza. De azért nem ilyen simán-egyszerűen ám!
Mivel Bosznia egyik nevezetességei a "piramis" hegyek pont itt vannak Visokoban a szállásunktól pár percre, ezért a szállás elhagyása után odamentünk. Előbb reggeliztünk, aztán felsétáltunk egy darabon az erdőbe, de az első infó táblán kiderült, hogy a tényleg piramisnak kinéző hegy több mint egy órás séta, szóval ezt most passzoltuk és inkább kocsival mentünk közelebb, de amúgy lentről ez nagyon nem piramis alakú, maximum légifotóról... Így hát indultunk haza, de még beugrottunk egy Bingo nevű áruházba útravalókat venni. Poén, de a nevezetes hegy innen indulva az autópályáról látszik a legjobban :)
Az út innen már szinte eseménytelen volt szerencsére: a bosnyák szakaszon volt autópálya is, aztán a szokásos szerpentin (hogy apa ne unatkozzon), és a horvát szakasz is ilyesmi volt, csak rövidebb. A határokon nem kellett várnunk, simán átjutottunk mindkettőn, és hat órára haza is értünk.
Mivel ilyen szerencsésen korán megérkeztünk, még estig át tudtam menni a Dóriékhoz, apa átvitt amikor ment Gyömrőre, és este kilenc után hazasétáltam.

Milán

Ma azért keltünk korán, mert sajnos itt hagyjuk Montenegrót... De nem megyünk még haza, hanem egy kicsit még barangolunk a balkánon: az első állomás Dubrovnik volt. Az óváros közelében egy parkolóházban találtunk helyet, és rögtön le is sétáltunk a várhoz. Pont a leghíresebb kapun mentünk be és két órát barangoltunk az igazán hangulatos utcákon, a hőségben. Innen - Horvátországot elhagyva - Bosznia Hercegovina felé vettük az irányt és meg sem alltunk Mostar-ig. A bazáron keresztül eljutottunk a híres hídig, és pont legrott egy fickó a vízbe! A híd túloldalán beültünk egy hangulatos helyi étterembe, ahol ma is halat ettem. Innen már a mai szállásunk felé vettük az irányt, Visokoban egy apartmanban alszunk egy éjszakát. Kicsit kalandos volt megtalálni a házat, apát előbb egy roppant szívélyes italtársaság akarta befogadni, majd egy benzinkúton egy irtó kedves fickó felhívta a szállást és a saját kocsijával oda irányított minket, de persze itt senki nem volt, tehát még apa viber-en hívta a tulajt, hogy jöjjön már ide... És így végül pár perc múlva már átvehettük a szobákat olyan 10 óra körül...

Jó kis nap volt!

Milán 

Ma is korán reggel indultunk, mert vissza mentünk a Ploce beach strandra. Majdnem ugyanazokat a napágyakat tudtuk elfoglalni mint a minap, de ma nyugisabb napunk volt, kicsit labdáztunk, apával búvárkodtunk a maszkkal, és sokat napoztunk. Korábban el is jöttünk, mert visszafelé bementünk Sveti Stefanba, és elsétáltunk megnézni a hidat és a szigetecskét (sajnos zárva volt). Innen vissza jöttünk a szállásra, lezuhanyoztunk és lesétáltunk a partra vacsorázni. Én egy orada halat ettem :) Irtó finom volt!

Visszafelé pedig még azért belénk fért valahogy egy-egy óriás palacsinta...

Milán 

Ma nem strandolós, hanem mászkálós napunk volt és igencsak változatos! Reggelit a szokásos pékségben vettünk, és útközben meg is ettük, mert volt rá bőven idő, mivel ma Kotorba mentünk, ami másfél óra volt a dugó miatt. Itt megnéztük a várat és a kikötőt, aztán az öböl mentén egy hihetetlenül keskeny úton megkerültük a félszigetet. Útközben megálltunk párszor fotózni mert olyan szép helyeken jártunk. Így értünk Tivatba, ahol a kikötőben befizettünk egy három órás motorcsónakos útra, ami érintette a kék barlangot, ahol úszkáltunk is a tényleg nagyon kék vízben. A nyílt tengeren visszamentünk az öbölbe, ott is megálltunk úszkálni egy szép helyen, és kikötöttünk pont annál a kis szigetnél a kolostorral, amit ide felé fotóztunk, aztán jöttünk vissza Tivatba. Mászkáltunk a kikötőben a szép yachtokat nézegetve, aztán a pár percre lévő strandhoz mentünk ami konkrétan a reptér mellett van, és pont el is csíptünk egy felszálló gépet. Vacsorázni abba az út melletti étterembe mentünk amit én kerestem a térképen és nagyon finom volt a cevap. Beesteledett mire hazaértünk, de még lesétáltunk a partra és fagyiztunk.

Milán 

Ma fél nyolckor keltünk és a másik irányban Bar után Ulcinj egyik strandjára mentünk, mert itt homokos tengerpart van. Rögtön mentünk is be a vízbe mert klassz hullámok voltak és így még viccesebb labdázni. Pihiztünk utána a parton és még a nagy hőség előtt újra bementünk hullámokat ugrálni. Dél után a helyi étteremben ettünk, én egy nagy tál rákot és nagyon finom volt. Szieszta végeztével ismét a tengerben játszottunk, és megvártuk a napnyugtát pár jó fotóért. Mivel úgyis arra vitt az utunk, még bementünk Ulcinj belvárosi részébe és palacsintát szerettünk volna enni, de az sehol sem volt, de viszont egy kis fagyizóban találtunk trilece-t ami itt is finom volt, akárcsak anno Macedóniában.

Milán 

Ma hétkor keltünk (de megérte), ugyanis  innen egy órányi autóútra, Budva után kicsivel, egy 'Ploce beach' nevű strandra mentünk. És "aki korán kel..." az klassz helyen talál napozó ágyat, mi egy sziklás részen rögtön a tengernél, de közel mindenhez. Lepakoltunk és mentünk rögtön reggelizni az étterembe, finom omlettet, majd irány a víz és mentünk labdázni. A déli órákban az árnyékban telefonoztam, és ebédelni is az itteni étterembe mentünk finom tenger gyümölcsei spagettit. Négykor anya kivételével kipróbáltuk milyen a tengeren "fánkozni" (amikor egy jet-ski húz egy fánk formájú felfújt kerek fotel szerűséget). Nos, egyszerre durva és őrült jó móka ahogy a hullámok dobálnak miközben irtó gyorsan száguldunk, a víz az arcodba fröcsköl, és kapaszkodni kell mint állat... Kicsit később még bementünk labdázni aztán lassan lezuhanyoztunk, átöltöztünk, és mentünk Budva óvárosába sétálni. Nagyon szép és olyan mint Monopoli óvárosa a szűk kis utcákkal. Már besötétedett mikor haza indultunk a szállásra és jó későn kerültünk ágyba, de szuper napunk volt!

Milán 

Jót aludtam, nyolckor keltünk és rögtön mentünk le a partra,  hogy biztosan legyen napernyőnk. Útközben egy pékségben és egy közértben vettünk reggelit, és még időben a parton voltunk, hogy az első sorban bérelhessünk ágyakat napernyőkkel. Már ekkor nagyon sütött a nap, de még apa bejött velünk labdázni, sőt ő ment beljebb és úszott a távolabbi labdákért - ugyanis itt a víz gyorsan mélyül és nagyon hideg, és apró kavicsos a part. Ma egész nap itt voltunk, fagyiztunk is, délután is bementünk labdázni aztán hat után vissza mentünk a szállodába, és este lementünk egy kis kitérővel a parta vacsorázni. Ma megkóstoltuk a cevap-ot és finom volt! Miután vissza sétáltunk, lassan mentünk aludni, mert holnap hétkor kelünk mivel elmegyünk egy másik város strandjára.

Milán