Milán blogja

Ma is kilencre kértem ébresztést és rögtön el is kezdtem az olimpiai közvetítéseket nézni. Fél tizenegykor volt egy kis idő, amíg magyar sportoló épp nem versenyzett, úgyhogy autóba pattantunk apával és mentünk Újpestre  a Mamához ebédre, ami finom zöldségleves és tojásos nokedli volt (pörkölt helyett kérhettem ezt a kedvencemet). Közben azért persze az olimpiát néztük, mert izgalmas csaták voltak, főleg vívásban. Ebéd után a másik tévén apa megmutatta a Mamának a nyaralásainkról készített videókat, aztán ettünk apa szülinapja alkalmából tortát és kettő után indultunk haza, illetve előbb még bementünk vásárolni az Interspárba, és hazaérve szinte rögtön indultunk is át a Dédiékhez felköszönteni az Anit. Itt is néztünk egy kis olimpiát, aztán mentünk haza és persze itthon is a versenyeket néztem, mert nagyon izgalmasak!

Milán

Kilenckor keltünk anyával, mert délelőtt már voltak magyar indulók az olimpián és néztük őket és szurkoltunk nekik. De nem sokáig néztük, mert jöttek értünk a Csilláék és indultunk az Esztiékhez medencés partyra. Útközben beugrottunk egy Tescoba és vettünk dinnyét is. Nem sokkal utánunk apa is megérkezett, én a moziszobában néztem az úszást az olimpián, aztán rendeltünk pizzát ebédre és kimentünk a kertbe a medencéhez enni, utána pedig pancsolni a medencében. Apa is bejött labdázni és Nimóval hárman egész jókat egyérintős strand-labdáztunk. A medencézés után bementem Nimóval játszani a Nintendóval, és később délután indultunk haza, pontosabban én apával Gyömrőre, ahol rögtön le is ültem a tévé elé az olimpiát nézni.

Milán

Sokáig aludtunk Dórival, így a reggeli készülődés után mehettünk is az SZTK-ba a bőrgyógyászatra (Dóri elkísért), ahol ismét ajánlották a gyógyszeres kezelést a pattanásaimra, de mivel labor is kell hozzá, így majd csak szeptemberben kezdünk bele.
Hazajöttünk, de aztán mentünk is tovább a Dóriékhoz és a Lidl felé kanyarodtunk, hogy vegyünk ebédhez hozzávalókat - ugyanis diós bundás rántott camambert-et készítettünk és nagyon finom lett.
Öt körül jöttem haza és este természetesen az olimpia megnyitó ünnepségét néztük anyával, ami fantasztikusan látványos show volt és tetszettek a kis országok bevonulásai, meg a sztorik közben - bár néha kissé szürreális volt.

Milán

Igaz, hogy későn értünk haza, de viszonylag korán kelnem is kellett, fél nyolckor, ugyanis ma angolom volt és még a házit is meg kellett írnom és kilencre mentem. Ma is leginkább a listening volt és cseles feladatok (amiknek könnyű bedőlni). 
Miután hazaértem, megnéztem a hétvégi Forma-3 futamot és aztán vonattal elmentem a Kelenföldi pályaudvarra a Dóriék elé (mert ők a Balatonról jöttek haza ketten a Lillával) és még a Mamával is összefutottam a Köki felé sétálva.
Kelenföldről a Dóriékhoz mentünk és náluk is ebédeltünk és délután az olimpiát néztük, majd én ötkor hazajöttem, a Dórinak dolga volt, de később idejön mert ma itt alszik.
Vacsira tortilla-t kértem anyától (amit még apával vásároltam meg Athén előtt) és este olimpia nézés lesz.

Milán

Ma is a jól bevált nyolckor kelés volt, és kilenckor már mindent összepakoltunk, ugyanis délután már repülünk haza, és persze azért még egy fél napra lementünk a partra úgy hogy vittük a cuccokat és onnan mentünk a reptérre. A kedvenc helyünkön ütöttünk tanyát és miután apáék megreggeliztek, bementünk labdázni. Ma is fújt a szél, ami izgalmasabbá teszi a játékot, de klassz volt! Kicsit később még a Botival visszamentünk a hullámokba ugrálni, aztán kijöttünk száradni, mert ugyan írt a Wizz, hogy késik a gépünk, de azért kettő után elindultunk a taxi droszthoz és onnan két taxival a reptérre. Egy jó fej taxis vitt minket és a reptéren szerencsére nem volt tömeg és simán bent is voltunk a C38-as kapunál. Eleinte csak mi voltunk itt, ettünk a helyi kis büféből, kártyáztunk a wizzard-al, aztán kiírták hogy nem is innen, hanem  C33-astól indulunk és 20:10-kor (17:25 helyett!). Végül még többet késett az indulás, mert még a repülőben is üldögéltünk 40 percet a felszállásra várva, de amúgy a repülés rendben volt és aztán a 200E-vel jöttünk a reptérről haza.

Milán 

Nyolckor keltünk, hogy még a nagy hőség előtt sétáljunk le a partra, plusz így még jó helyen tudtunk napágyakat foglalni. Rögtön le is ültünk reggelizni, én egy spéci toast szendvicset ettem forró csokival. Ma egész jó szél volt egész nap, ami a labdázást nehezítette ugyan, de legalább lehetett a hullámokba ugrálni :) Este visszasétáltunk az éttermekhez vacsorázni és utána fagyizni.

Milán 

Ma korán keltünk - hat előtt - ugyanis lementünk a partra megnézni a napfelkeltét 6:19-kor. Nagyon szép volt ahogy a szemközti sziget hegyei mögül a tenger felett fokozatosan megjelent a napocska. A főutcán már nyitva volt egy pékség, úgyhogy vettünk finomságokat és a házba visszatérve a teraszon megreggeliztünk. Ma csak délután mentünk vissza a partra, addig tévéztünk, telefonoztam, és az első napi strand mellettin találtunk három napernyőt úgyhogy estig ott voltunk. Visszafelé vettünk dinnyét és vacsorát elvitelre és a házban vacsoráztunk.

Milán 

Kilenc után keltünk és ma a parton reggeliztünk, de sajnos a tegnapi helyen már nem volt szabad napernyő, így a szomszédos bár előtt táboroztunk le, és átsétáltunk reggelizni. Én egy nutellás banános amerikai palacsintát kértem ami valójában 3-4 palacsinta volt egymásra rétegezve mint egy torta, és irtó finom volt de brutál laktató... Ma alig fújt a szél, így hullámok se voltak viszont vettünk egy kis labdát és azzal azért jót labdáztunk a tengerben. Persze így hogy alig fújt a szél, a hőséget is jobban "élveztük" de azért jó volt ma is a parton. Hétre vissza mentünk a házba fürdeni, aztán indultunk vacsizni a városba.

Milán 

Kilenc után egy Happy Birthday zenére ébresztett minket a Kriszti, ugyanis a Boti ma 20 éves. A földszinten egy nagy 20-as lufi és finom péksütik vártak minket, mert a Kriszti és apa korábban keltek és elmentek vásárolni. Reggelizés után pedig lesétáltunk a partra és pont találtunk három napernyőt egymás mellett, szóval letáboroztunk. Ma egész nap fújt a szél így elviselhető volt a kánikula és a víz is nagyon klassz, a hullámok is jók, és sokat labdáztunk is. 
Késő délutánig maradtunk, aztán felmentünk a házba fürdeni, átöltözni és aztán vissza lesétáltunk a kikötőtől jobbra abba az étterembe vacsorázni, ahol öt éve is nagyon finomakat ettünk és most is fincsi volt.

Milán

Dél tájban keltem, és a messengeren már ment a beszélgetés arról, hogy informatikai problémák vannak az egész világon a légi közlekedésben, szóval a mi délutáni járatunk is érdekes lehet... Ezért aztán apa is hamarabb jött és a Botiékkal már fél háromkor találkoztunk a 200E megállóban hogy háromra kint legyünk a reptéren, mert nagy tömegekről írtak. Szerencsére pont amikor megállt a busz, kaptunk új beszálló kártyákat emailben, így rögtön tudtunk a biztonsági kapukhoz menni és egész hamar bent is voltunk. A szokásos helyünk körül táboroztunk le és hatkor - amikor elvileg indultunk volna - még azt sem írták ki hogy mennyit késik a gép... Aztán egyszer csak kiírták hogy 21:40 és kaptunk kaja kuponokat is, úgyhogy elmentünk az éttermekhez és én a BurgerKingből kértem vacsorára. Közben az indulás 22:00-ra módosult de volt egy pillanat amikor majdnem törölték is a járatunkat! (Volt pár, amit igen!) De végül az este 10 nyert és mivel addigra össze vissza osztottak ülőhelyeket, végül egy kis anarchia uralkodott és szinte mindenki oda ült ahová tudott, mi pedig így végül majdnem egy sorba tudtunk, én végül az Anna és a Boti mellé. Képzeljétek pár sorral előttünk ült a válogatott egyik focistája! 

Egy óra (helyi idő szerint) elmúlt mikor leszálltunk, és taxival mentünk a szállásra ami egy nagy ház és elég klassz így elsőre.

Milán 

Dóri itt aludt, de dél tájban ment matekozni, mert gyakorol a matek emelt szintre, én pedig itthon gépezgettem, aztán ebédre csináltam magamnak soba tésztát. Kb háromkor átmentem a  Mamához mert a messengere se a telefonján se a számítógépén nem volt tökéletes , és sikerült végülis megoldani bár szerintem telefonon egyszerűbb és jobb hívogatni mint számítógépen.
Hazajöttem és amikor Dóri is visszaért, akkor irány a SugarShop! , szóval kettesben bementünk a belvárosba a cukrászdába. Most voltak új sütik, köztük az egyik olyan , amit eddig csak külföldön ettem, a "red velvet" (epres sajttorta ízű) tehát azt kértem nyilván és bubblegum-os milkshake-et ittam hozzá (igazi cukorbomba). Természetesen vettünk még spéci gumicukrokat is és hazaérve a felvételi pontszámokat nézegettük a felvi.hu-n, hogy hova mennyi ponttal lehet bejutni és tippelgettünk, hogy milyen érettségi eredmények kellenének, meg ilyesmi.

Milán 

A tegnapi buli után, - ahogy írtam - ott aludtam a Dóriéknál, és majdnem délig aludtunk, aztán jöttem haza és itthon reggeliztem (virslit).
Kettőkor ismét találkoztam a Dórival, ugyanis vele és a hugaival elmentünk a KÖKI-be ruhákat vásárolni. Én is vettem a H&M-ben két rövidnadrágot és egy fehér pólót. 
Ha már ott voltunk, akkor ott is ebédeltünk a Belfrizben (én a szokásos rántott camambert), aztán én jöttem haza és itthon folytattam az exceles játékomat. Hét körül jött apa és nem sokkal később a Dóri is, úgyhogy hármasban még játszottunk a Geoguessr-el is.

Milán

Kilenc után keltem, virslit csináltam reggelire, és tízre mentem a Flórához angolra. Ma főleg az emelt szintű szóbeli feladatait gyakoroltuk, mert az még nem megy elég jól, a szókincsemet is bővítenem kell és angolul érvelni sem könnyű...
Miután hazajöttem, itthon atletikát néztem a tévében, aztán jött anya és együtt ebédeltünk, és még délután exceleztem is (a saját elméleti foci VB-met).
Négykor pedig átmentem a Dóriékhoz, mert ma osztálytalálkozó-buli lesz náluk és hogy ne idegeskedjenek anyáék az éjszakai hazautammal kapcsolatban, így inkább ott alszom :)

Milán

Mivel éjfél után értünk haza, és még később kerültem ágyba, így aztán ma igazán kialudtam magam - mert megtehettem: szóval majdnem 1-ig aludtam :)
"Reggeliztem" már ha ez így még igaz, aztán átmentem a Dórihoz és délután vele voltam, ott is ebédeltem hatkor, de csak egy levest, mert még nem voltam éhes.
Apa ide jött értem munkából, aztán felugrottunk a Botiékhoz, mert még apa kocsijában volt a sup. Persze Kefírrel muszáj volt foglalkozni, aztán hazaugrottam pár bevásárlótáskáért és elmentünk apával az Interspárba és jól bevásároltunk, mert nem volt már itthon igazán semmi étel-ital. 
Miután apa hazahozott és elpakoltuk a cuccokat, ő ment is haza, én pedig még nekiláttam a holnapi angol házimnak, mert majd megyek délelőtt a Flórához angol órára.

Milán

Ma nyolckor keltünk, és lassan el is indultunk a városba, de előbb még ma is egy közeli klassz kis kávézóban reggeliztünk. Az első úticél az East Side Gallery volt, ahol egész hosszan megmaradt a fal és tele van graffitikkel, köztük pár híressel is. Innen egy szép hídon mentünk a túlpartra és metróval az olimpiai stadionhoz, ahol este az EB döntő lesz majd. Csináltunk pár fotót és vissza metróztunk a múzeum szigetre. Itt épp beültünk egy étterembe amikor egy zivatar csapott le a városra, de mire megebédeltünk már újra sütött a nap, így még fagyiztunk is az Alexander platz felé sétálva. Igazából még bőven volt időnk a gép indulásig, de Londonnal ellentétben most jó korán vonattal kijöttünk a reptérre és inkább itt üldögéltünk és a boltokba nézelődtünk. A .2 terminálról indult a gépünk és pont ráhibáztunk, hogy melyik kapu elé táborozzunk le, aztán onnan felváltva sétálgattunk a boltokba, majd amikor kezdődött az EB döntő, akkor mindenki elkezdte a mobilján nézni online a meccset. Mondjuk közben már lehetett beszállni a gépbe, de az első félidőt még pont láttuk, és mivel a gép egész pontosan szállt fel és le, így az eredményt már Budapestre megérkezve láttuk és a Boti és apa pont eltalálták előzetesen az eredményt, hogy a Spanyolok nyernek 2:1 -re.
A reptérről apa hazahozott minket kocsival, aztán ő ment is tovább még Gyömrőre...

Milán