Végre szerda van! Mára terveztük a játékbolt látogatást! Reggeli után fel is kerekedtünk és miután felvettük a Katit a házuk előtt, már mentünk is Ingolstadt-ba az ottani áruházakba. Elsőnek rögtön a Toys'R'Us-ban kezdtünk és irtó sok Toy Story szereplõt választhattam! Itt aztán szuper dolgokat árulnak! Annnyira felpörögtem, hogy le sem lehetett álltani, pedig még két-három áruházba bementünk és anyáék vettek egy csomó mindent. Én is kaptam szép ruhákat, de kit érdekel, amikor egy zacskónyi játék vár a csomagtartóban! Déltájban visszaindultunk és a Mamát és a Katit kitettük náluk, mi pedig hazahoztuk a nagy halom játékot, ruhát és ennivalót, amit vettünk és persze én rögtön neki is álltam és pár figurát ki is csomagoltam. De mindet nem, mert mentünk át ebédelni. 
Mire átértünk, már ott volt a kis Juliana is, aki a Norbi kislánya, tehát a Kati unokája, csak épp nevelőszülőknél él és most csak pár órára hozták el, hogy tudjon velünk kicsit játszani. Mondjuk főleg a Szemivel játszott, de kicsit velünk is azért. Ebéd után lementünk fagyizni is, aztán az emeleten rosszalkodtunk és már jöttek is a kislányért. Mivel hárman is elég nagy ramazurit csaptunk az emeleten, ezért apával és anyával elmentünk sétálni egyet a kisváros főterén. Apa pechére még nyitva volt a játékbolt is, és kaptunk mindhárman egy-egy kis játékot. Én egy "zsákbamacska" LEGO figurát választottam, amiben egy tengerész volt látcsõvel. Vacsorára átjött a Stefan és grillezett nekünk a teraszon, csak közben eleredt az esõ, úgyhogy végül esernyõvel a kezében sütötte az utolsó adagokat. Vacsorára már nem ettem túl sokat, hanem még játszottunk gyorsan mert nyolc után indultunk vissza a panzióba fürdeni és aludni.
Milán
