Milan-avatar-180x180.jpg

Milán blogja

Életem napjai...

Látogatók:

Friss topikok

  • Tirpák Mihály: Röplabda az egyik legjobb sportág nálam is. (2023.06.16. 23:02) 6259.nap - 2023-06-14
  • Tirpák Mihály: Szervusz Milán, nagyon jók az összefoglalók. Továbbiakban sok sikert kívánok a blogodhoz. (2023.06.16. 23:02) 6255.nap - 2023-06-10
  • Cica Manó: Nekem is ott műtötték a térdem :) (2022.09.23. 17:21) 5807.nap - 2022-03-19
  • Bltnykboti: És este még megnyertük a rocket league tournamentjét!:) (2021.07.15. 18:04) 5430.nap - 2021-03-07
  • Cica Manó: Boldog szülinapot MILÁNKA !!!!!!!!!!!!! (2015.04.07. 21:10) 2558.nap - 7 éves lettem!


3743.nap - 2016-07-24

Címkék: Erdely

2016-07-24_11-32-18_dsc_0007.JPG2016-07-24_11-45-39_dsc_0026.JPGSajnos ez a hazautazás napja már :(
Reggeli után még kicsit trambulinoztunk, amíg a felnőttek pakoltak (aztán már mi is!) és el is indultunk haza. Viszont ha már úgyis keresztül kellett menni Marosvásárhelyen, akkor megálltunk a főtéren és bementünk a várba. Egész szép nagy vár ám ez, és épp futóverseny volt körülötte. Miután körbejártuk és benéztünk a kiállításokra is, még a kertben is pihentünk picit (és fára másztunk) a nagy út előtt...
Hát jó sokat autóztunk hazafelé azt mondhatom! Este kilenc után értünk csak haza... Na jó, voltak útközben pihenők, ebédelni is megálltunk még Romániában, de volt egy több mint fél órás várakozásunk egy útfelbontás miatt és a határnál is állni kellett elég sokat, meg tankolni is megálltunk. De az a lényeg, hogy szerencsésen hazaértünk!

Milán

Szólj hozzá!

3742.nap - 2016-07-23

Címkék: Erdely

2016-07-23_15-38-43_img_4516_cut.JPGMa jó sokat autóztunk, de amikor épp nem, akkor viszont szuper volt ismét minden:
Első úti célunk Maroshévíz volt (na vajon miért?). Gyönyörű hegyeken keresztül vezetett az út, de maga a kisváros nem valami nagy szám, plusz a Dorka ismerőse sem volt ott a helyi étteremben, úgyhogy vettünk két hatalmas kürtőskalácsot, mert még nem voltunk olyan nagyon éhesek.
Még megálltunk egy nagyon szép monostor kertjénél, sok sok virág és kaktusz volt, tényleg rengeteg!
No innen a "Gyilkos" tóhoz vitt az utunk, de itt Romániában hiába van valami a térképen közel, az mégis valahogy több órás út...
Végül persze odaértünk a tóhoz, ahol a Mamát megint lent hagytuk a parton és mi elindultunk, neki a hegynek, mert van ott egy "Kis-Cohárd szikla" ahonnan szép a kilátás állítólag (anya könyve ezt írta).
Persze nem a rendes túraúton vágtunk neki a hegynek, hanem keresztülvágva a nagy meredek kis csapásokon! Anya és apa egy idő után inkább a rendes túraútvonalon ment tovább, mi pedig - vesztünkre - a Botit követtük... Azért nem volt ez olyan jó ötlet, mert felfelé mentünk ugyan csak épp rossz irányba... 2016-07-23_17-02-26_img_4532.JPGEgy telefon apának megoldotta az irányproblémát és így lettünk az élen haladókból üldözők :)
Végül a sziklához félúton egy szép magaslaton találkoztunk ismét össze, onnan még mentünk felfelé, de látszott, hogy még messze a csúcs, viszont már menni kéne vissza a Mamához a tópartra, így hát megfordultunk és lecaplattunk a hegyről. De ez így is azért jó kis két órás túra volt ám! 
A tóparton megtaláltuk a Mamát, ettünk lángost és még az egyik partján végigsétáltunk a tónak, ami tényleg elég érdekes a kiálló fa csonkokkal.
Innen már visszafelé vettük az irányt a szállásunkra, de még előbb megálltunk egy szép fogadónál és amíg apáék kávéztak, mi játszhattunk a játszótéren. Klassz! Még trambulin is volt!
Jó későn értünk vissza, úgyhogy már fürdeni sem kellett, hanem ettünk pár falatot és lassan ágyba kellett bújni, de még picit lehetett azért játszani...

Milán

Szólj hozzá!

3741.nap - 2016-07-22

Címkék: Erdely

2016-07-22_17-39-21_img_4460.JPGSajnos ma másik szállásra megyünk át, így elköszöntünk a Drakula-vár-szállodától a reggeli után és útnak indulunk az új szállásunk felé, ami egy szép panzió. Mivel ebédidő volt már mire odaértünk, így a pakolás után leültünk a kertbe ebédelni. Mivel van trambulin, egy kis patak mini halastóval, így nem unatkoztunk legalább amíg kihozták az ételeket.
Délután már nagyobb túrára nem volt idő, de nem is baj, mert többek ajánlására felmentünk a közeli város, Marosvásárhely állatkertjébe. 2016-07-22_19-35-34_dsc_0062.JPGEgész hamar odaértünk és tényleg egész jó az állatkert - láttunk fürdőző barnamedvéket, egész közelről icipici kismajmot, simogattunk tevét és kecskét, szóval pár órát elvoltunk amíg bejártuk. Node utána sem jöttünk rögtön vissza, hanem szerencsére az állatkert mellett van egy hatalmas park, tele játékokkal, és még ott is játszhattunk egy csomót, szinte estig. Na ez igen szuper volt!
Hazafelé még beugrottunk egy áruházba vacsorát venni, amit a szobánkban ettünk meg, aztán zuhanyozás, "Padlizsán-mese" következett (amit már mindenki hallani akar, nem csak én!), és már lassan lefekvés jött...

Milán

Szólj hozzá!

3740.nap - 2016-07-21

Címkék: Erdely

2016-07-21_13-46-28_dsc_0049.JPGHű, ma még érdekesebb kirándulásunk volt!
Autóval, igencsak vadregényes kis szűk utakon elmentünk a Remetei kolostorhoz, ahol ott hagytuk a Mamát, ugyanis innen egy egyre inkább nehezedő gyalogtúrával értünk el a célunkhoz: a Remetei szoroshoz.
Eleinte egy szép kis szekérúton mentünk egyre beljebb az erdőbe, folyamatosan egy kis zúgó patakot követve, aztán már csak libasorban tudtunk haladni, végül más csak szinte a patakban lehetett menni, ugyanis például csak a sziklába épített nagy fém kapaszkodókon tudtunk tovább menni. Végül elértünk egy kapu alakú sziklához, ahol is a szembe jövőktől megtudtuk, hogy onnan már tényleg csak a patakban gázolva lehet haladni, azt pedig sajnos a felnőttek nem vállalták2016-07-21_14-28-08_img_4438.JPG (mi benne lettünk volna! ki is próbáltuk mennyire hideg a víz és picit sétálgattunk benne). Amúgy is már több mint három órája jöttünk, úgyhogy innen visszafordultunk és visszafelé is megismertük az utat - csak most egyre könnyebb volt az utunk :)
Végül visszaértünk a kolostorhoz, ahol a Mama már nagyon várt minket - ugyanis eléggé unta már a várakozást -  hiába szép a kolostor belül, amit persze mi is megnéztünk, de valóban nem túl izgi...
Hazafelé a szállodába még megálltunk Nagyenyeden vacsorázni egy étteremben, ahol finom pizzát ettünk, de mondjuk már eléggé éhesek is voltunk, mert csak nasikat ettünk napközben a túrán.

Milán

Szólj hozzá!

3739.nap - 2016-07-20

Címkék: Erdely

img_4274_1.JPGMa kirándulós napunk volt:
A svédasztalos reggeli után már indultunk is. Elsőnek  a közeli sóbányába mentünk, ahol annyi lépcső van, hogy hihetetlen... Szerencsére volt lift is a Mamának, de mi többiek bátran lépcsőztünk, mégpedig igencsak sokat! De megérte mert lent a bányában még egy óriáskerék is lazán elfért és persze ki is próbáltuk. Kicsit még lejjebb lépcsőzve pedig egy kis bányató volt irtó sós vízzel, ahol kibéreltünk két csónakot és picit csónakáztunk. No és utána felfelé is lépcsőn mentünk, és bőven hamarabb felértünk, mint a Mama lifttel, mert neki jó sokat kellett sorba állni... Mivel itt voltak büfék, ezért itt ebédeltünk (én egy fél hamburgert), és már indultunk is tovább egy tényleg szuper helyre, a Tordai Hasadákba. Na itt nem lépcsőzni, hanem túrázni kellett egy csomót, de ezt is nagyon élveztük és a táj is csodaszép volt, a patakkal és a hatalmas sziklákkal. De a legjobb az volt, hogy a  kocsihoz visszaérve még felmehettünk egy kisebb hegyre és kirohangálhattuk magunkat a dombokon. Ja és aranyos - igaz kunyerálós - kutyusok is voltak ott, még egy cuki fekete kiskutya is.
Innen már a szállodába jöttünk vissza és zuhanyozás után lementünk vacsorázni. Azért ide a szálló éttermébe, mert a vacsi után meglepetésnek a Boti kapott egy finom tortát is a szülinapjára. Utána pedig mindenki feljött hozzánk és felköszöntöttük a Botit.

Milán

Szólj hozzá!

3738.nap - 2016-07-19

Címkék: Erdely

dsc_0020.JPGJuhhé, indulunk Erdélybe!
Reggel átmentünk a Krisztiékhez, segítettünk lecipelni a bőröndöket és már lassan indultunk is. 
Az út egy jó ideig eseménytelen volt, aztán Debrecen előtt egyszercsak leállt az autónk, a Kriszti pedig ezt észre sem vette és mentek tovább nélkülünk  a határ felé... Hívtuk persze rögtön őket, hogy elakadtunk, álljanak meg ők is, aztán pár perc után mégis elindult  a Ford és apa hamar a legközelebbi benzinkúthoz ment, ami egy kis faluban egy elég érdekes hely volt, de végülis tankolni lehetett. Addig mi elmentünk vécére, és indultunk a Krisztiék után, mert ők már a határnál voltak. Ott értük őket utol, onnan ismét gond nélkül együtt jöttünk Tordáig. Útközben a hegyekben egy szép helyen megálltunk és amíg apáék kávéztak, mi egy vízeséses kilátót néztünk meg ahol még papagályok is voltak egy hatalmas kalitkában. Szóval pár őrült autóstól eltekintve (akiket apa jól ledudált) megérkeztünk a szállodához, ami őrülten szuper! Irtó díszes és régies minden. Miután átvettük a szobákat, besétáltunk a központba vacsorázni. Egy grill teraszon ettünk, aztán visszasétáltunk és a szobánkban buliztunk tovább - ugyanis a négy személyes szobát mi négy gyerek kaptuk meg, mivel nem egymás melletti, hanem egymás feletti szobákat kaptunk és a földszinti lett nyilván a Mamáé, mert csak lépcső van.
Persze így aztán este őrült buli volt nálunk, főleg miután felfedeztük a snapchat effektjeit és egymást túllicitálva őrültünk meg :)

Milán 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása