Milán blogja

Ma is jó sokáig aludtam, pedig kicsit furi ez a szállodai ágy. Sajnos a reggelinél, az étteremben ma nem voltak a pici virslik, így tojást ettem zsemlével és csokis müzlit, meg kakaót (na ezzel alaposan hazavágtam a partedlit...). A szobába visszaérve pedig apáék összepakoltak és lementünk a hallba, ahol apa fizetett (közben én rendetlenkedtem persze) és már indultunk is. A kocsiban apa megkérdezte, hogy mi volt a legjobb itt Hévízen. Rögtön rávágtam: "a csokifagyi!" :))
Most valahogy hamarabb visszaértünk, talán mert végig dévédéztem, pedig nem is haza mentünk, hanem rögtön a Klári mamához ebédelni. Most - kivételesen - sokat ettem, mert már éhes is voltam és a zöldségleves is, és a rántott husi is finom volt. Ebéd után felköszöntöttük a Petit a névnapja okán, és sajnos megint bekakiltam, így az a maradék kevéske zöldség-gyümölcs játékom is el lett rakva... Ajaj! Sőt, el is indultunk haza és persze megint csak az autóban aludtam egy keveset, hazaérve itthon már egy percet se. Viszont cserébe a délután anyáék szerint egy "ámokfutás" volt a részemről, azt a kis időt nem számítva, amikor lementünk anyával sétálni és lent a Kati Mama és Anna vártak minket a bringó-hintóval, amit én vezettem és Anna mögöttem ült.
Este felé pedig apa megfürdetett és csinált szendvicset vacsorára, de mivel délután csúnyán viselkedtem, ezért már nem játszhattam, hanem menni kellett aludni... Még sikerült kikönyörögni, hogy anya meséljen egy Boribon-os mesét és még apa elmesélte az elmúlt három napomat, aztán már alukáltam is......

Milán

Ma a szállodában ébredtünk és éjjel apa székeket rakott az ágyam mellé, mert majdnem leestem, amikor forgolódtam... Reggelizni az étterembe mentünk és én pici virsliket ettem kecsöppel és magvas zsemlét. Utána anyával felmentünk a játszószobába, amíg apának valami előadást vagy mit kellett végig ülnie helyettünk is. Alighogy visszaértünk  a szobába, megérkezett apa is és átöltözünk, és lementünk az uszodába pancsolni. Ma vittünk úszógumit is, és így tudtam úszkálni is a medencékben és dobálni apának a gyümölcsöket. Amikor már kipancsoltuk magunkat apával - és nem mellesleg megéheztünk, akkor visszamentünk a szobánkba, lezuhanyoztunk és átöltöztünk, aztán  elsétáltunk egy közeli étterembe és ott ebédeltünk. Én milánói makarónit kértem és egész finom volt, de az egész tállal nem tudtam megenni. Az ebéd után a pincér bácsi ajánlott nekünk egy közeli fagyizót és én is kaptam ott egy csokifagyit. Irtó fincsi volt! Visszafelé sétáltunk épp, amikor találkoztunk a helyi városnéző kisvonattal és sikerült meggyőzni apát, hogy menjünk egy menetet vele. Ez is nagyon klassz volt, csak a végére úgy elringatott, hogy majdnem elaludtam apa ölében...
Persze amikor visszaértünk a szállóba, már újra felébredtem, és játszani valahogy mégiscsak tudtam :)
Kicsit később pedig visszasétáltunk a térre, ahol a kisvonat is indult, mert ott láttuk korábban, hogy van egy palacsintázó és apa ott vett nekünk vacsorára pár palacsintát (én kakaósat és nutellásat ettem). Amikor ismét visszamentünk a szállodába, még játszhattam kicsit és megnéztünk pár Postás Pat mesét, aztán mennem kellett az ágyamba, mert állítólag sajtkukacokat megszégyenítően nyüzsögtem...

Milán

Reggel nem ment dolgozni apa, hanem elmentünk mindhárman az önkormányzatra, hogy megcsináltassuk az útleveleinket. Engem is lefényképezett a néni egy fülkében és szerencsére elég hamar végeztünk is. Otthon mégse tudtunk túl sokat játszani, mert némi pakolászás után elindultunk Hévízre. Elég hosszú volt az út, de néztem a kis dévédét és nézelődtem is közben... Amikor megérkeztünk, apa elment parkolni és felcipelni a cuccokat, én pedig szóltam anyának, hogy kakilni kell, és még sikerült gyorsan bejutni a szobánkba és ott egy jót kakiltam. A dolog apró szépséghibája csak az volt, hogy az nem a mi szobánk volt... Anya egy emelettel tévedett  csak... Még jó, hogy megláttuk apát egy emelettel alattunk és ő tisztázta a dolgokat... Már csak azért is, mert az "igazi" szobánkban volt nekem is ágyam... Sajnos anya ma egyre rosszabbul érezte magát, és végül apa elküldte orvoshoz, miután megnéztük a játékszobát. Amíg anya elment, addig lementünk az usziba apával, és vittünk játszani gyümölcsöket, csak sajnos kicsit később bepisiltem (már épp elindultunk vécére) és apa gyorsan lezuhanyozott és már mentünk is vissza a szobába, átöltöztünk és megjött anya. Én még rosszalkodtam, amíg apa lement az étteremhez, és amikor visszajött, elvitt magával egy pizzériába (anya nem ehet akármit, mert beteg), ahol fincsi gombás pizzát vett nekem apa és majdnem meg is ettem a negyedet, amit apa vágott nekem. Visszaérve a szobába épp néztem a kis dévédét, amikor bekakiltam, ezzel persze kiakasztottam apát és mehettem a zuhany alá persze... Így viszont mennem kellett aludni, akárhogy is próbálkoztam...

Milán