Milán blogja

Ma is korán keltünk mert 9kor indult a hajó Sorrento felé. Sajnos már a  metrónál kiderült hogy nem tudjuk elérni a hajót mert nem volt nyitva a jegypénztár és kilométeres sor állt az automatáknál... Szerencsére volt B terv: egy Hév szerű vonat is oda megy, így azzal mentünk. Jó nagy tömeg volt, végig állni kellett. Sorrento nagyon szép de elég kis város és a strandja nagyon drága és kicsi... viszont a Kriszti és apa visszafelé talált egy Meta nevű kisvárost aminek a képeken szép standja volt. Nosza vonattal vissza mentünk 4 megállót és némi séta után megláttuk a sziklaszirtről a tengert és csodaszép volt élőben is. Itt olcsóbb volt a fizetős strand, így nem is volt kérdés hogy tábort vertünk egy napernyő és két nyugágy körül. Na de a tenger! Irtó jó hullámok voltak! Sajnos elég hamar mélyült de nem baj, a szélén is őrült jó volt a hullámokba vetődni :) Zárásig maradtunk azaz hétig és vissza is azzal a Hév szerű vonattal mentünk, de most legalább volt ülőhely is. Az állomásról a szállás felé vettünk három pizzát elvitelre és a szállodában ettük meg, mert már elég késő volt. Utána mentem fürdeni és aludni.

Milán 

 Ma Nápoly bebarangolása volt soron: reggel vettünk egy napijegyet és metróval elmentünk a móló melletti várhoz. Sajnos a tetejére nem  lehetett felmenni, de azért volt pár érdekes helység, például az egyiknek üveg padlója volt. Innen egy olyan bevásárló utcán keresztül mentünk mint amilyen Milánóban volt, és végül siklóval mentünk fel a nagy várhoz a hegyen. Na itt végig lehetett menni a tetején a négy bástya között és nagyon szép volt a kilátás. Innen lesétáltunk a vár alatti utcákba és egy kis pizzériában megebédeltünk. A bourbon alagút sajnos zárva volt, és mivel a lányok vásárolgatni akartak, a Boti és én pedig a stadiont megnézni ezért két csapatra váltunk szét és apával a stadionhoz mentünk busszal, amin egy harmonikás bácsi játszott és egy idős néni spontán énekelt... Sajnos a stadiont is csak kívülről tudtuk körbejárni mert zarva volt, aztán visszamentünk a belvárosba és ott találkoztunk anyáékkal. Estig vásárolgattunk,  majd beültünk egy kis étterembe ahol végre tudtunk apával lasagne-t enni, ami isteni finom volt. Jó későn értünk ma is vissza a szállodába...

Milán

Reggel nyolckor apa keltett minket, mert reggeli után igyekezni kellett a kikötőbe ugyanis a mai program egy sziget - Procida - meglátogatása . A nápolyi busz közlekedés finoman szólva is kaotikus, és miután hiába álltunk a megállóban,  egy árva busz nem jött arra, így inkább lesétáltunk a kikötőbe . Sajnos a tervezett kompot így lekéstük és egy órát kellett várni a következőre. Viszont megérte várni mert a hajózás is klaszz volt, a sziget pedig szuper hely! A kikötőből a színes házak közötti szűk kis utcácskákon felmentünk egy templom előtti térig, és itt pont volt egy pizzéria , úgyhogy megebédeltünk . Nagyon finom volt! Innen lementünk a másik kikötő felé és tovább a parton a strandhoz. A délután innen kezdve strandolással telt, csak addig jöttünk ki szinte a vízből amikor a Kriszti és apa hoztak egy halom érdekes jégkrémet ;) A hullámok itt nem voltak akkorák mint tavaly és a homok itt fekete ( amitől mindenki mákostészta lesz... ), de amúgy szuper a hely. Innen a szigeten keresztbe szelő kis utcán visszamentünk a nagy kikötőbe és végül ugyanabban a pizzériában vacsoráztunk mint délben, majd már jött is lassan a komp és jöttünk vissza Nápolyba. A busz most se jött... így elsétáltunk a metróhoz ( ami meglepően szép és tiszta ) és azzal jöttünk haza. 

Milán 

Mikor megjött apa, mi már útra készen vártuk és indultunk is a KÖKI-höz. Pont együtt értünk oda a Botiékkal, és a 200as busszal kizötyögtünk (szó szerint ) a reptérre. Mivel az új szabályok miatt fel kell adni a kis bőröndöket is így előbb egy jó nagy sort kellett végig állni és csak utána tudtunk becsekkolni. A dutyfree-ben persze vettünk spéci cukrot (és vizet) és mivel egy csomó időnk maradt ezért beültünk az itteni Burger Kingbe. A  gép kis késéssel indult, de majdnem behozta a levegőben . Nagyon szuper volt most is a repülés és egy felhőbe berepülve végre megtudtam milyen a légörvény :)  Nápolyban hamar megjöttek a futószalagon a bőröndök és busszal hamar beértünk a központba , onnan pedig gyalog a szállóhoz. Itt egy nagyon kicsi és nagyon érdekes lift vitt fel a hatodikra ugyanis 5 centet be kell dobni a liftbe hogy elinduljon! Ezzel szöges ellentétben a szállás nagyon szép és szinte vadi új minden, a közös kis konyhában ingyen van üdítő, kenyérkék és még nutella is! Már jó késő este volt, még megbeszéltük a másnapi útitervet, és mentünk aludni...

Milán