Milán blogja

Ma reggel az első kérdésem az volt apához, hogy ugye ma megyünk haza?És igen, a kaja után anyáék bepakoltak a bőröndökbe és táskákba (én közben rosszalkodtam) és apa mindet lehordta a kocsiba. Még indulás előtt vittünk egy csomó almát a lovacskáknak és még utoljára felültem a Rico-ra (kicsit azért féltem ám ott a magasban...) aztán beültünk az autóba és uzsgyi haza! Útközben megálltunk dinnyét venni, de amúgy elég unalmas volt az út. Otthon pedig már várt rám a "matricás hat-hét" ! Ebédelni is vittem természetesen az asztalhoz és a pizza után az a kellemetlen hír ért, hogy menni kell aludni... Ahelyett, hogy a rég nem látott játékaimmal játszhatnék??? Persze hogy ordítottam egy ideig (amíg az álmosság le nem győzött...) Ébredés után apa adott uzsonnára bocis pudingot és egy csokitojást, aztán indultunk a Klári mamához, akinek vittünk egy nagy dobozt, benne egy új kávéfőzővel és egy képes könyvecskét rólam. Jót labdáztam a Mamával egész az indulásig, de nem haza mentünk rögtön, hanem előbb a teszkóba actimelt venni. Persze anyáék mindenféle dolgot vettek még, de hát ez így szokott lenni... Lényeg, hogy apa berakott a kocsiba egy csomó actimelt és még kakaós csigát is. No és még mindig nem haza mentünk, hanem előbb felugrottunk a Kati mamához is, és megnéztük az új szekrényeit a nagyszobában (szép!) és képzeljétek: kaptam tőle egy új hat-hetet! Ez irtó érdekes fajta, mert más-más kicsit mindegyik darabja. Ó, és még a Krisztiék is küldtek nekem valamit: egy számos ágyneműt! Telis-tele van számokkal! Hűűűűű. Otthon végre kaptam egy adag tejpépet és együtt megvacsoráztunk hármasban, aztán fürdésnél kipróbálhattam az új hat-hét játékomat. Nagyon klassz! Sajnos fürdés után azonnal menni kellett aludni, pedig én még szerettem volna játszani és rajzolni is, de apa szerint, ha a két mutató az órán a tizenegyesen áll, akkor irtó késő van már és nekem ágyban a helyem. Én még vitatkoztam egy ideig, de hiába, úgyhogy inkább lefeküdtem és aludtam egy nagyot.

Milán

Éjszaka esett az eső, de mégse volt csak egy-két pocsolya az úton sajnos, ugyanis reggeli után lementünk gumicsizmában "pocsolyavadászatra", de így inkább egy kis séta lett csupán belőle: megnéztük a lovacskákat, Rudit,  a pipiket és ludakat, aztán visszamentünk a szobába, átvettünk rendes cipőket és elmentünk bringázni. Hát ez viszont irtó klassz volt! Apa bringáján volt egy gyerekülés és én ott csücsülhettem mögötte és irtó gyorsan suhantunk az úton! Bekerekeztünk a faluba is, de a bolt már nem volt nyitva, úgyhogy kicsit kőrbe néztünk és elindultunk vissza (apa a kedvemért még pár pocsolyába is belehajtott, mert az vicces szerintem). A bringa túra után ettem egy krémtúrót és - nem túl szívesen - de mentem aludni. Ébredés után lementünk a medencéhez és egy csomót pancsolhattam végre! Uszi után pedig mentünk vacsorázni, de most is csak levest volt kedvem enni (na jó, meg egy gombócot...). Utána visszamentünk még egy kis pocsolya-vadászatra, de sajnos kevés eső eshetett, mert alig volt pocsolya... Estig a szobában játszottunk, de ma irtó nehezen feküdtem le, már szörnyű honvágyam van...

Milán

Délelőtt az usziban játszottunk, amit nagyon szeretek, és az ebéd is tűrhető volt utána: túrós palacsinta vanília öntettel. Ebéd után elsétáltunk a lovacskákhoz és vittünk nekik almát, mert azt nagyon szeretik (és tényleg: úgy befalták apa és anya tenyeréből, hogy csak na!) Utána elsétáltunk megnézni a Rudi malacot is, aki kedvesen röfögve fogadott minket és még a heverészést is abbahagyta a kedvünkért :) A szobába visszasétálva viszont menni kellett aludni sajnos... Ébredés után ettem fincsi bocis pudingot és a szobában játszottam főleg apával, mert anya az olimpiát nézte. Persze apa se figyelt rám teljes mértékben, úgyhogy "kénytelen voltam" rosszalkodni, hogy már rám is figyeljenek, de ennek meg az lett a vége, hogy mentem büntibe az ágyba... Mindenesetre vacsora után (megint csak levest ettem...) lementünk az usziba. Nagyon klassz volt, mert bár az Adriennék hazamentek, de helyettük megjöttek az Ancsiék, és lehetett őket ugráltatni, vagyis dobáltam a hat-heteket a vízbe és az Ancsi, az anyukája és apa összeszedték és összerakták és visszaadták és kezdhettük előről... Anya közben a sóbarlangban volt, aztán ő is odajött a medencéhez, és lassan mentünk fel a szobába, ahol persze megint rosszalkodni kezdtem a rajzolás után, úgyhogy menni kellett aludni...

Milán

Ma a reggeli után lementünk a nagy fa körüli szép fűbe hat-hetet dobálni apával, amíg anya ismét lóra pattant. Sajnos vizes volt a fű és nekem semmi kedvem nem volt így dobálózni - na jó, azért apa kitalált egy jó játékot: a kis labdámat eldobtam, ő érte szaladt, visszahozta, aztán eldobta, én szaladtam érte és így tovább... persze nem nagy szám, de apa olyan mókásan futott! Aztán felültem mégis anya elé a nyeregbe és besétáltunk a Rico-ék házába, amit istállónak hívnak és miután levette a lovász bácsi a nyerget a paciról, felülhettem csak úgy "szőrén" megülni a lovat! Azért egyedül ott fenn ülni egyszerre izgalmas és félelmetes... Inkább le is kéredzkedtem, és mondtam, hogy menjünk már végre inkább a medencébe... Szerencsére ebben sikerült meggyőzni anyáékat, úgyhogy átöltöztünk és mentünk is le a medencékhez, ahol nagyon jót játszottam az Adriennel ,csak déltájban anya már éhes volt, úgyhogy menni kellett ebédelni... Én is ettem egy keveset apa rántott sajtjából krokettel, aztán mentem aludni, mert utána mehetünk megint le a medencéhez fürdeni! Így is lett,csak még előtte elmentünk csónakázni, ami érdekes volt, csak szerintem unalmas, kivéve amikor én, vagy anya evezett :) Az usziban a pancsolás végén megnéztük a szaunát, ahol irtó meleg volt, úgyhogy ki is jöttem rögtön, és azt a medencécskét, ahol nagy kavicsok vannak az alján, ami nagyon vicces, csak hideg a víz.Utána elmentünk vacsorázni és most is csak keveset ettem, aztán  a szobában még játszhattam apával a darázs építővel, de menni kellett már aludni este felé...

Milán

Ma apa szerint eléggé bal lábbal keltem, szerintem meg semmi se jó és az ellenkezője se... Szóval a reggeli után (ma megkóstoltam  a bundás kenyeret és kecsöppel egész ehető) felöltöztünk és elindultunk sétakocsikázni, de amíg vártunk a kocsira, már akkor semmi se volt jó,még Rudi se tudott felvidítani, pedig vidáman röfögött. Aztán a kocsin is folyamatosan sírtam, hogy menjünk vissza a medencéhez inkább, pedig még a bácsi mellé is felülhettem a "bakra" és még egy csokit is kaptam, csak hagyjam már abba a hüppögést. Na jó, azért amikor beértünk az erdőbe és fel-le ment az út és bele-belementünk a nayg pocsolyákba, az már tetszett, akkor már egyfokkal jobb lett a kedvem... Amikor visszaértünk a szállodába, a szobában ettem pár falatot és már mentem is aludni, mert csak utána engedélyezte apa az uszizást (és annak a trükknek se dőlt be sajnos, hogy amikor kivett apa, hogy tisztába rakjon, mert bekakiltam, akkor mondtam, hogy "felkelt a Milán, már felkelt a Milán"). Mikor tényleg felébredtem, lementünk az usziba végre, és jó sokat pancsolunk, még a nagymedencébe is bementünk a spongyabobos úszódeszkával! Vacsora előtt még lezuhanyoztunk, és ma fincsi volt a leves, utána pedig krokettet és répát ettem, és utána épp elindultunk kicsit sétálni a tóparton, amikor iszonyúan bekakiltam, még a gatyámon is átütött a kaksi... volt nagy "öröm"! Siettünk vissza persze  a szobába, és apa kiszedett a kakiból, aztán még rajzoltam lefekvés előtt.

Milán

Ma, a reggeli után lementünk a lovacskákhoz, mert anya szeretett volna lovagolni kicsit. A lovász bácsi elő is hozta Rico-t, aki egy nagyon szép paci és irtó gyorsan futott kőrbe-kőrbe előbb, mielőtt anya is felült volna a hátára a nyeregbe. Aztán anya ügyesen kőrözgetett jó ideig, és amikor már jól ment neki, akkor én is felülhettem elé a nyeregbe! Hű de klassz volt! Irtó magasan voltunk ám, de Rico nagyon ügyesen ment, egy cseppet se féltem. A lovaglás után átöltöztünk a szobában, és lementünk a medencéhez és apával kettesben játszottunk egy órácskát, amíg anya masszázson volt, aztán visszamentünk a szobába és felöltöztünk, mert elmentünk kocsival a közeli teszkóba. Az út - bár viszonylag gyors volt, de irtó rossz minőségű, csak úgy pattogtunk anyával hátul, apa meg rally stílusban próbál minél hamarabb túlesni a rosszabb szakaszokon...És képzeljétek, a teszkóban elköltöttem a Mamától kapott zsebpénzemet: vettünk két puzzlét (egy számosat és egy tűzoltóautósat) és két kindertojást :) Itt ebédeltünk, mindenki evett egy-egy hot-dogot, aztán én kicsit elszunyókáltam visszafelé, de a szobában már nem tudtam visszaaludni,  mert bekakiltam, de miután anyáék tisztába tettek, már el tudtam aludni. Ébredés után lementünk vacsorázni, de szinte csak levest ettem, a többiből csak csipegettem. Ma nem csak sétáltunk este, hanem apa elővette a mocimat is és én azzal jöttem a lovacskákat és a többi háziállatot megnézni. Ma megnézhettük azt is, ahogy egy bácsi beterelte a libákat a házukba. Hú, szedték ám a lábukat! A szobába visszaérve rajzoltam egy jót, fürdés - vagyis zuhanyozás előtt.

Milán

Ma itt ébredtünk a szállodában és az étteremben reggeliztünk. Én ettem egy kevés tojásrántotát és virslit kecsöppel és egy csomó üdítőt ittam. A szobában utána jól felöltöztünk és elmentünk az erdőbe sétálni, de a rövid kis séta jó hosszú lett, mert kicsit eltévedtünk, de aztán visszataláltunk az útra, de én már eléggé elfáradtam addigra, úgyhogy apa vitt előbb a nyakában, aztán a karjában. A szobába visszaérve lezuhanyoztunk, mert irtóra megizzadt mindenki, aztán ettem pár falatot és aludtam egy irtó nagyot. Ébredés után lementünk az usziba és ma is jót pancsoltunk, meg labdáztunk, aztán felöltöztünk a szobában és lementünk vacsorázni, de a mai menü annyira nem ízlett, csak pár falatot ettem. Szerencsére azért a séta nem maradt el, és megnéztük a lovacskákat is és a ludakat és pipiket és persze Rudi malacot is :) Még sétáltunk kicsit a tavacska körül és mentünk vissza  a szobába zuhanyozni és aludni (persze egy kis gépelést a számítógépen azért kiharcoltam).

Milán

A délelőtt még egész átlagos volt: reggeli, játék, satöbbi. Ebédre pizza volt, és amint megettük, öltöztünk és iszonyú sok cuccal lecipekedtünk az autóhoz, és elindultunk ismét nyaralni, de most nem a balcsira. Hosszú volt az út, úgyhogy én elaludtam inkább, de épp felébredtem, amikor már majdnem odaértünk. Sok fű volt és sok fa, meg egy kis tavacska is, aztán megérkeztünk egy nagy házhoz, ahol apa rajzolgatott egy apírra amíg mi körülnéztünk a környéken: van sok sok fű és egy kis tavacska, meg medence és kisebb házak is erre-arra. Mikor visszaértünk a házhoz, felmentünk egy szobába, ahol lakni fogunk egy hétig. Átöltöztünk és lementünk fürdeni a medencékhez. A kintiben elég hideg a víz, de bent klassz volt: meleg a vizecske és még buborékol is! Szerencsére vittük a hat-heteket is, és azzal tudtam játszani egy ideig. Aztán visszamentünk a szobába, lezuhanyoztunk, felöltöztünk és lementünk vacsorázni az étterembe. Nagyon fincsi volt a leves és a husi után még túrógombócot is kaptam! A vacsi után pedig elsétáltunk megnézni az állatokat: az egyik házban pár lovacska vacsorázott épp, nekik csak beköszöntünk, aztán egy másik ház előtt pár liba gá-gá-zott és mellettük egy lakott Rudi, a malac. Hát ő nagyon tetszett nekem! Csak sajnos már későre járt, úgyhogy visszasétáltunk és lassan mennem kellett aludni...

Milán