Milán blogja

És ma is korán kellett kelni... ugyanis mentünk anyával Újpestre a tegnapi beutalóval a fűzőmet megtuningolni két szivacsbetéttel. A szokásos ezer átszállásos bkv-zás (villamos + metró + metrópótló + metró + busz) után ott fél óra alatt beletettek két szivacsbetétet, de nemhogy kényelmesebb nem lett, hanem egyenesen kényelmetlenebb most, még felvenni is rosszabb, de állítólag így jobban tart... hát remélem is! Visszafelé ugyanez a békávézás de a Shopmarktól egyedül jöttem haza, mert anya már ment onnan munkába. Én rendeltem ebédet, aztán délután fifáztam, geoguessr!-ezetem és persze gyógytornáztam is. Öt előtt érkezett szinte egyszerre apa és anya és nekiláttunk a hétfői táborozásra bepakolni (ruhák, tisztálkodószerek, naptej, apróságok, stb) és csak utána indultunk apával Gyömrőre.
A Vecsési áruházaknál megálltunk és vettünk nekem vízi cipőt, és vacsorát, aztán apánál estig még játszottunk együtt a forma1-es játékkal, és én még majdnem éjfélig a saját foci EB-met játszottam.

Milán 

A mai nap nem volt a kedvencem, és nem csak azért, mert megint korán kellett kelni, mivel a Heim Pálba mentünk az ortopédiára kontrollra, hanem leginkább azért mert a friss röntgen szerint semmit nem javult a sok torna ellenére sem a hátam, ugyanolyan a helyzet sajnos. Ez egyszerre elkeserítő és mégis erőt adó, mert elhatároztam, hogy akkor még keményebben fogok tornázni és az alváson kívül lehetőleg állandóan rajtam lesz a merevítő, és nagyon remélem hogy három hónap múlva az újabb vizsgálatnál ennek lesz látható eredménye!
Más fontos nem is nagyon volt ma, a délután hamar eltelt, játszottam, tévéztem, apával beszéltem, ilyesmi. Meccs ma nincs, úgyhogy mással kell elfoglalni magam...

Milán

Ma is korán kellett kelnem, ugyanis mentünk a Deákba anyával beiratkozni! Egy csomó papírt kellett leadni, aláírni, befizetni mindenfélét, Deákos pólót és pulcsit rendelni, stb... Ehhez képest egész hamar végeztünk és képzeljétek, az osztályterem légkodicionált! Nem tudom a többiben van-e légkondi, de ebben a dög melegben ez igencsak jól esett.
Miután hazajöttünk, anya ment dolgozni,én pedig a Botival ebédig játszottam online az XBox-al. Ebéd után még megnéztem egy Ezek megőrültek-et felvételről, aztán már indulhattam is a gyógytornára ebben a kellemes nyári időben (negyven fok simán volt, vagy több is!).
Még szerencse, hogy aztán apa értem tudott jönni és a kellemes hűvös légkondis autóval hozott haza. Itthon játszottunk a mikrofonos játékkal, aztán kezdődtek a meccsek (amik apát hidegen hagyják, úgyhogy ő indult is haza).

Milán

Reggel anya elkísért a csapatépítő evezésre az új osztályommal, kár, hogy a busz negyed óra késéssel ért oda (köszi BKV), de szerencsére azért még időben odaértünk. Meglepően sokan eljöttünk, harmincan a harmincötből! Hét fiú és 23 lány :) Négy fős csónakokban vágtunk neki a Duna holtágnak, és az egyik háromfős lánycsapat kért meg, hogy legyek velük, és jó fejek a lányok is :) Persze mentőmellényben voltunk, de nem borult fel senki, bár mondjuk így is elég vizesek lettünk, mert jól lefröcsköltük egymást... Elsőnek lefelé, folyásirányba mentünk és vicces volt, mert közben a Szonjáéknak edzése volt. A célba érve megpihentünk egy téren, ahol ismerkedős, névmemóriás játékot játszottunk, próbáltuk egymás nevét megjegyezni. Az osztályfőnökünk is kedvesnek tűnik, és a játék során tényleg majdnem minden nevet megtanultam. Aztán rögtön indultunk is vissza, mert szembe áramlattal tovább tartott az út. A nádas részeket mondjuk kihagytam volna, mert azokat kerülgetni nem volt könnyű, pláne, mert nem egyforma erősen evezett a két oldal és ezért kacsázva mentünk... Mivel lassan értünk vissza, kicsit elhúzódott ez az evezés, de végülis ma csak ez a programom volt. Miután segítettünk visszavinni a csónakokat, busszal jöttem haza.
Itthon ebéd után játszottam online a Botival estig, de persze csak az esti meccsig!

Milán

Tíz körül keltem és reggelizés közben megnéztem felvételről a tegnapi Forma3 főfutamot. Utána elkezdtem számítógépen egy saját foci EB-t sorsolással, meccsekkel, excelben vezetett adatokkal :)
Ebédre anya főzött tésztát, amit választottam és nem sokkal később telefonált a Kriszti, hogy van-e kedvem kimenni velük a szokásos Fundy tóra sup-ozni, és hát persze, hogy volt kedvem ;) Még fánkoztunk is, de nem a motorcsónakos, hanem a felfújt fánkon "lütyőkézés" címűt adtuk elő :)
Öt körül indultunk haza és pont apával együtt értünk a házunk elé, így legalább tudtam neki segíteni ajtókat nyitogatni, mert hozott két rekesz ásványvizet, meg nekem tésztákat és egy biciklis bukósisakot, mert a tavalyit már kinőttem, a hétvégén is alig jött már a fejemre.
Hattól pedig sorra jöttek  a meccsek (persze megint párhuzamosan is, hogy kapcsolgatni kelljen néha...)

Milán

Ma sport-nézős napom volt, csak "fo"-val kezdődő: forma3, forma1, foci :)
Ébredés és reggelizés, elkészülés után megnéztem a hajnali Forma3 sprintfutamokat felvételről - egy roppant idegesítő új kommentátorral -, és pont végeztem is, amikor kezdődött az F1 időmérő ismétlése a futam előtt, úgyhogy a kettőt egymás után meg is néztem és közben ebédeltem.
Délután és este pedig foci EB meccsnézés volt, mégpedig nem az M4 -et néztem, mert az Olaszország - Wales, a két továbbjutó között nem volt tétmérkőzés, viszont a Dunán szerencsére adták a párhuzamosan játszott Svájc - Törökország csoportkör mérkőzést, aminek a nyertese a továbbjutó, tehát ez ígérkezett izgalmasabbnak...

Milán

Délelőtt fifáztam és arra vártam, hogy telefonáljon a Mama, hogy segítsek-e levinni a kutyákat - csak ő meg az Anna gyakorlatára várt, ami meg később, csak fél 12-kor volt, szóval minden elcsúszott kicsit, és a kutyákat meg levitte közben a Mama, szóval akkor délben fogtam magam és elmentem az Interspárba venni jégkrémeket. Kaptam is mindenféle izgalmasat, de nem biztos hogy jó ötlet volt a legnagyobb melegben menni, mert piszkosul leizzadtam mire hazaértem...
Ebédre anya csinált egész finom ananászos pulykahúsos tésztát, aztán lassan készülődtem a délutáni meccsre, ami nagyon jó kis meccs volt, ez a döntetlen a Franciákkal felért egy nyert meccsel :)  A meccs végére apa is megérkezett, aztán az összefoglaló után felpumpálta a bringám kerekeit és segített levinni, ugyanis mentem anyával bringázni, méghozzá most először teszteltem az új drótszamaramat! Apa még segített anyáét is felhozni a pincéből és felpumpálta azt is, és ő ment haza, én meg anyával körbetekertem a környéket.

Milán

Tíz után anya keltett, hogy időben menjek be a suliba a bizi osztásra, ne délben... 11-re össze is szedtem magam és a leadandó tankönyveket és miután mindent leadta Péter bácsinak, kezembe kaptam a bizimet, ami nemcsak csupa ötös lett, de négy tantárgyból - nyelvtan, irodalom, matek és biológiából - dicséretes is! Azért ez nem rossz :) Persze még benéztem a termünkbe is, mert páran már ott voltak, akik maradtak a tanár-diák meccsig, de én inkább hazasétáltam és rendeltem a kínaiból rákhúsos ebédet magamnak, aztán délután meccset néztem. Igazából fifázni is akartam, de picit megbolondult a játék és három kontrollert mutatott, pedig csak kettőm van, ami azért volt gáz, mert egy "szellem" játékost is érzett, és így nem tudtam rendesen játszani... de aztán meló után jött apa és ő megjavította szerencsére. Hatkor lementünk segíteni a Mamának kutyákat sétáltatni, ugyanis Kefír is nála van (apát rögtön majdnem feldöntötte üdvözlésképp, ahogy szokta), és persze a mai többi meccset is néztem utána.

Milán

Anya azzal keltett, hogy mégse megyünk SUP-ozni a Krisztiékkel, és aztán ő ment is dolgozni... 
Ebéd után egyszer csak cseng a telefon, és a Boti volt, hogy már itt vannak értem a ház előtt, és megyünk SUP-ozni... Anya megint félremagyarázott mindent, viszont az jól jött, hogy lusta volt kipakolni az összekészített fürdőcuccot, úgyhogy csak felkaptam a táskát és már mentem is. Még jó, hogy előbb a Botiékhoz felmentünk, mert ott át tudtam öltözni.
Aztán irány a szokásos hely, de most csak egy sup-ot béreltünk ki és a másik tóhoz mentünk, ahol kutya is bemehet, mert jött velünk a Kefír is. Kicsit hideg volt elsőre a víz, de meg lehetett szokni, és amíg mondjuk a Boti a Kefírrel sup-ozott, addig mi Annával a vízbe ugráltunk, és aztán ment körbe a sup és mindenki tudott evezgetni.
Négy körül indulni kellett vissza, mert Krisztinek mennie kellett Budára, engem még persze hazadobott.
Délután még néztem kicsit a meccset, aztán hatkor a Mama hozott rántott sajtot vacsorára, de ezzel megvártam anyát és együtt vacsoráztunk.

Milán

Jó sokáig aludtam, aztán reggeliztem, felöltöztem, stb ., és már el is múlt dél. Éhes még bőven nem voltam, de azt tudtam, hogy egy óra után megyünk az Esztiékhez, úgyhogy elszaladtam a kisteszkóba és mivel ott nem kaptam olyan soba tésztát, amit szeretek, onnan az interspárba és megvettem az ebédem, amit aztán tényleg az Esztiéknél ettem meg később. Oda pedig azért mentünk, mert titokban feldíszítettük kicsit az udvart, ugyanis meglepetés szülinapi bulit szerveztünk a Csabának, aki ma lett épp 50 éves, és fogalma sem volt az egészről. Na de addig még én segítettem pl az asztalt kivinni, kábelt odahúzni áramnak, ilyen apróságokat, aztán megnéztem a délutáni meccset, ami elég uncsi volt, és előbb a Balázsék, azután apa is befutott, úgyhogy már csak az ünnepeltre vártunk, aki mit sem sejtve azzal az ürüggyel lett idehívva, hogy a hétvégén összerakott medence egyik csövéből folyik a víz és jöjjön gyorsan megjavítani :)  Persze amikor ideért, akkor már látta, hogy átvertük, mert nem javítania kell, hanem például tortát szeletelni, ami lássuk be azért jobb móka. Én a tortázás után a gyerekszobába mentem a Nimóval és Fannival bújócskázni például, a felnőttek meg a terasznál beszélgettek estig, amíg haza nem indultunk.

Milán

Ma is jó programunk volt az osztállyal: 8:30-kor volt találka a termünkben, egy utolsó osztályfőnökivel kezdünk, mindenki elmondhatta az elmúlt évekről egy búcsúbeszédet a többiekhez,  majd 9:15-kor indultunk Zsófiékhoz Kiskunlacházára (engem a Kriszti vitt), ahol egyszer már voltunk korábban. 
Az ebédig csocsóztunk, aztán lementünk a vízhez fürdeni (piszok hideg volt!), csónakázni, és miután megszáradtunk, páran bicikliztünk egyet a környéken. Az ebéd pörkölt volt, ami nem a kedvencem ugyan, de éhes voltam, úgyhogy ettem belőle. 
Délután visszamentünk a tóhoz és kicsit melegebb volt a víz, már megszokható, úgyhogy ugráltam én is a stégről :) Jól el ment az idő, majdnem lemaradtam a meccsről! Gyorsan felöltöztem és a himnuszokra értem a kivetítőhöz, de hopp, a meccs elejére leálltak az M4 online szerverei a terheléstől, úgyhogy gyorsan bementünk a házba és tévén néztük tovább. Az első félidő végén érkeztek a lángosok, amik isteni finomak voltak. Amilyen jól indult, a végén annyira rosszul végződött a meccs, az utolsó percekben bekaptunk három gólt...
A meccs után nehéz volt a búcsúzkodás, mert ez volt az utolsó együtt töltött napunk így az osztállyal :(
Végül a Brigiék hoztak haza este.

Milán

Elvileg a napokban lett volna osztálykirándulás, de a covid ezt is keresztülhúzta persze :( Na de azért volt ma is klassz program: reggel a suliban találkoztunk és indultunk a belvárosba "akadályversenyre". A Deák tértől indultunk és csak belvárosi, sétálós feladványok illetve célok voltak, mint pl az Eötvös szobor, a lánchíd, a Vörösmarty tér, az Astoria, stb. Mindenhol kaptunk feladványokat is, azokért pedig pontokat, de végül nem derült ki melyik csapat nyert (mert 3 x 8 fős csapatokban játszottunk). Az utolsó állomás viszont közös volt: a Klauzál téren a vásárcsarnokban egy főzz-magadnak hely a Borganika, ugyanis ma mi készítettünk egy ötfogásos ebédet magunknak és a kísérőinknek! A brownie készítésben segítettem, de sokat nem tudtam, viszont sikerült ezt az egyet azzal elrontani, hogy az egész odakészített sót beletettük (azt mondták, hogy minden ki van mérve!), és hiába a sok csoki, így is sós lett az édesség... de a többi jól sikerült, szóval nem maradtunk éhen.

Milán

Tizenegykor keltett apa, úgyhogy olyan nagyon nem is reggeliztem, hanem készülődtünk és indultunk Újpestre a Klári mamához ebédre. A mai menü is jó volt: borsóleves és bacon-be göngyölt husi krumplipürével és salátával. Minden fincsi volt, olyan jól laktunk, hogy  a sütit (ami az egyik kedvencem: hókifli) inkább "elvitelre" kértem. Ebéd után megnéztük azokat a fotókat, amiket a suliban készítettek  a ballagásról, aztán lassan indultunk haza.
Itthon apa átmásolta a TV lemezére a tanárbúcsúztató videóját, úgyhogy azt is megnéztük és közben apa kitisztította a légkondit. Délután még meccset néztem és autóztam a szőnyegen.

Milán

Nyolckor keltett apa, mert kilencre mentünk az Esztiékhez a pár éve szokássá vált "medenceállításra". Elsőnek érkeztünk, de rögtön utánunk jöttek a Csilláék anyával, és a Balázs pedig Fannival. A nagy medence hátul leginkább a Csaba, Andris és apa munkáját jelentette, de amikor tudtam segíteni, akkor persze én is beálltam pl a lábakat összerakni. Elöl a kis medence viszont már "üzemelt", mondjuk én már nagy vagyok hozzá, de a Fanni és Nimó persze jót pancsoltak benne és én kintről azért benne voltam a játékban, ha más nem - mint mozgó céltábla a spricceléshez :)
Ebédre pizzát rendeltünk, és délután folytatódott a játék nekünk - és közben a nagymedence is elkészült ugyan, de a 18 fokos vízbe valahogy senki nem akart még bemenni fürdeni :)
Öt után mindenki indult haza, én apával persze és este meccseket néztünk (főleg én).

Milán

Kilenc után a futár ébresztett, aki a szendvicseket hozta (elvileg 10-11 között vártuk mondjuk). Reggeliztem, készülődtem, aztán jött a Mama és hozott nekünk ebédre túrógombócot, aztán anya is hazaért, és együtt ebédeltünk, aztán indultam az Anikóhoz hajvágásra.
Miután hazajöttem, átöltöztem és indultam a suliba, mert a hétfői tanárbúcsúztatót ma tartottuk meg (egy kis késéssel). 
Ez után kimentünk a suli elé a ballagási virágokért és lufikért, aztán vissza a termünkbe és lassan már kezdődött is  a ballagás. Mi jó sok plusz kitérőt is tettünk termekbe, ezért a másik két osztály már rég kint üldögélt az udvaron, mire mi is leértünk. 
A műsor után csinált még jó sok fotót apa, lassacskán elindultunk haza, mert nálunk folytatódott a bankett: Anita is idejött és a szendvicsek mellett apa rendelt a LaGunából egy tálca szushit is, anya vett tortaszeleteket, stb. Nyolcig beszélgettünk, aztán indultunk apával Gyömrőre, csak még a Klári mamát elvittük a metróhoz. Apánál még megettem a maradék szusit és közben az EB nyitómeccsét néztem.

Milán