Milán blogja

Fél tizenkettő körül keltem, reggeliztem, aztán megnéztem a Forma3 és Forma2 időmérőket. Közben írtam apának, hogy jöhet értem és amint megérkezett, már indultunk is vissza Gyömrőre. Útközben a szokásos Lidl megállóban vettünk holnapra reggelit, és találtam két érdekes tortellini félét (itt néha ki lehet fogni tényleg különleges ételeket). Az egyik homáros, a másik burata sajtos - garnélás - citromhéjas... Elég vad, de biztos finom :) No de még nem voltam éhes, hiszen nemrég reggeliztem, úgyhogy inkább a mai autóversenyeket néztük meg, mert volt Forma 3 és 2 és 1 sprintfutam is! Ez a délutáni program volt, és azért közben megéheztem és a garnélás tortellinit és isteni finom volt. 
Az autóversenyek után térképezgettem: a balti államok sajátosságait gyakoroltam a Geoguessr-ben. Vacsorára apa főzött kukoricát és mivel közben volt egy Forma1 időmérő, azt is megnéztük.

Milán

Ma reggel összepakoltunk és apa megbeszélte a tulajjal, hogy a táskáinkat hadd hagyjuk a nagy szekrényben délutánig, mert még volt időnk bemenni Verona belvárosi szép utcáiban sétálgatni. Egy aranyos kis kávézóban reggeliztünk és nagyon finom volt a forró csoki, apáék pedig a kávét dicsérték. Én a Botival pedig átnéztem a mai "La Gazzetta dello Sport" újságot, mert egy csomó újságot lehetett itt olvasgatni. Aztán séta közben eleredt az eső, ezért elindultunk vissza a pályaudvarra. Pontosabban én a Botival és apával még vissza mentem a táskákért és ott találkoztunk. Ma is sok vonat késett de mi busszal mentünk, viszont a mi buszunk is késett fél órát , de ez szinte már nem is kérdés itt... Viszont a busz egy modern emeletes nagy kényelmes busz volt legalább és egész hamar megérkeztünk Bergamo-ba. Itt rögtön át is sétáltunk a hatalmas plázába, ettünk aztán shoppingoltunk fél nyolcig, majd irány a szemközti reptér. Jó hosszú sor volt a biztonsági ellenőrzéshez, de fél óra alatt azért átjutottunk. De kár volt pontosnak lenni, mert a gépünk természetesen késve indult, igaz csak fél órával, így tudtunk mászkálni, nézelődni a reptéren. A repülőnk pedig egy "BUZZ" festésű (méhecske volt a farokszárnyra festve) Ryanair volt és kicsit kényelmetlen volt az út, de hamar megérkeztünk Budapestre és a 200E-vel hazajöttünk, szóval végül 1 óra után értünk haza.

Milán

Kicsit zűrösen indult a nap, ugyanis miután a pályaudvaron megreggeliztünk (amúgy én egy irtó finom muffint), a vonat, ami Garda felé ment előbb késéssel (50 perc!) jelölték, majd pedig törölték... A következő vonat egy óra múlva jött és persze arra az előző vonat teljes utasmennyisége is felzsúfolódott. Szerencsére a busz viszont hamar jött és vitt minket a parkba. Szuper ez a vidámpark! Igaz mindenhol sorba kellett állni, de megérte, mert mindegyik hullámvasút adrenalin löket, és a többi attrakció is érdekes volt (pl a Jumanji), de kedvencem a Blue Tornado hullámvasút volt. Annával ketten mindegyik durva hullámvasutat kipróbáltuk :) Hét után indultunk vissza Veronába, de busszal mert a vonatot nem kockáztattuk meg, és a Lidl-be beugrottunk egy kis vacsoráért, amit a szálláson meg is ettünk.

Milán 

Nyolc előtt keltünk mert ma sajnos itt hagyjuk Szicíliát, de még nem Olaszországot. Reggeli után még elkészítettem a szokásos szállás videót, és kilencre pontosan (!) itt volt értünk Giuseppe és a barátja és két kocsival kivittek minket a reptérre. Simán becsekkoltunk és a járatunk is pontosan indult és pontosan meg is érkeztünk Veronába. Busszal mentünk a szállásra, lepakoltunk, és bebuszoztunk az óvárosba. Nagyon szép Verona! Bebarangoltunk egy csomó csodaszép kis utcát, és persze megnéztük a Júlia erkélyét és szobrát is, aztán vacsoráztunk egy kis étteremben, és újabb utcák barangolása közben vettem macaron-okat desszertnek. A szálloda felé bementünk a közeli Lidl-be, de ott is ragadtunk egy kis ideig, mert akkora vihar tört ki közben. Mikor elcsendesedett a vihar, vissza kocogtunk a szállásra, és ekkor jött meg az SMS, hogy felvettek a Károliba az első helyre az államilag támogatott média szakra! 

Milán 

A megszokott strandra menet reggel beültünk egy kávézóba reggelizni, és miután letáboroztunk, mentünk is rögtön be a tengerbe labdázni. Mikor elfáradtunk, kijöttünk és az árnyékban pihengettünk. Dél tájban vissza jöttünk a szállásra és útközben bementünk a coop-ba ebédet venni, ahol ismét megdicsérték az olaszomat :) Négykor vissza mentünk a partra és végre nagy hullámok voltak! Hatig ki se jöttünk, csak ugráltunk a hullámokba, és akkor is csak azért jöttünk ki, mert nyolcra asztal foglalásunk volt egy szuper étterembe és még addig le is kellett fürdeni. Az étterem pedig a strand felett egy magas teraszos helyen volt, ahonnan gyönyörű kilátás volt a tengerre a naplementében... A vacsora is finom volt azért és még egy fagyit is ettünk hazafelé jövet.

Milán 

Ma is a La Praiola strandra mentünk reggelizés után, és ma kevesebben voltak mivel hétfő van és ma kevésbé volt őrült meleg, de 34 fok azért érezhetően volt... Miután letáboroztunk, bementünk labdázni, aztán kicsit pihentünk, és ismét két csapatra oszlottunk, a szállásra cipelő és az ebédet vásárló triókra , ugyanis az ebéd a coop-ban frissiben készített óriás szendvics volt pisztáciás pesto-val. Ebéd után kártyáztunk, és 5 után visszamentünk a strandra. Vittünk búvár maszkot és elúsztunk egy érdekes közeli sziklához ahol sok kis halacska és tengeri sün is volt, aztán vissza úsztunk és megvártuk a naplementét. Visszafelé ismét két csapatra oszlottunk, mert vittünk három pizzát vacsorára.

Milán

Kilenc után keltünk és a konyhában addigra a Kriszti és apa egy meglepetés szülinapi reggelit készítettek elő a Botinak, aki ma lett 21 éves. Torta helyett egy dinnyébe volt gyertya szúrva, és így azt ettünk :) Utána lementünk a másik strandra, vittünk napernyőt, mert ez szabadstrand, és nagyon jót labdáztunk délig. Viszont ma olyan brutális volt a hőség, hogy négykor úgy döntöttünk, inkább vissza megyünk a házba a légkondi alá. Útközben vettünk egy pizzériában elvitelre pár olaszos ételt, amit hazaérve meg is ettünk. Estig sziesztáztunk aztán bementünk a központba vacsorázni és a pincér megdicsérte az olasz tudásomat :)

Milán 

Ma is ébresztőóra keltett, de ismét megérte felkelni: a konyhában reggeliztünk, mert nyolcra már a kikötőbe sétáltunk, ugyanis még tegnap apa intézett egy egész napos hajós kirándulást! Félkor mi már a hajón voltunk, de olaszosan kis késéssel indultunk. Gyakorlatilag áthajóztunk a szemközti partra. Az első két helyen ahol kikötöttünk fél órára, lehetett a hajó körül úszkálni és a vízbe ugrálni, a második helyen dobáltak kenyeret a halaknak és így egy csomó pisztráng odajött ami fantasztikus volt, főleg a búvár maszkkal amit a Kriszti hozott. A táj pedig végig varázslatos volt. Kaptunk ebédre egész finom tésztát, és délután egy nagyon klassz strandon voltunk egy hatalmas sziklafal alatt. Tisztára copacabana csak a Jézus szobor hiányzott a hegyről :) Itt jót strandoltunk és apáék hoztak nekem "zuppa englese" ízű fagyit! Fél négyre mentünk vissza a hajóhoz és indultunk haza. A jó egy órás úton végig szörnyű minőségben és hangerővel szóltak béna zenék egy ritka amatőr DJ által. A szállás felé sétálva két csapatra oszlottunk, én a vásárlósban voltam, apa pl a cipelősben és a szálláson találkoztunk, ahol vacsora és fürdés után ma is bementünk a templom térre és onnan a part mentén egy vidámparkhoz, aztán vissza. Ja és ma másodszor ehettem itt zuppa englese fagyit! Jó kis nap!

Milán 

Ma is korán keltünk mert miután ugyanott megreggeliztünk ahol tegnap - elsétáltunk a busz pályaudvarra, ugyanis mentünk Palermóba. A busz persze késett, de jó kis olasz zenék voltak a bisztróban ahol vártunk. A busz szép tájakon vitt keresztül, és mivel volt több mint egy óra a következő busz indulásig, addig beültünk egy kávézóba. A második busz nagyon pontosan indult (meglepő!) és egy órával később már az új szállásunkon voltunk Terrasini-ben. Átöltöztünk és irány a strand! Nagyon finom meleg a víz és jók a hullámok! Labdáztunk egy csomót, szuper volt! Visszafelé bementünk egy boltba és vettünk vacsira és reggelire kajákat, és apa meg is főzte az olaszos bolonyait szicíliai tésztával és parmezánnal. Vacsora után még bementünk a kisváros centrumába megnézni az esti hangulatot.

Milán 

Ébresztő után a házzal szemben egy kis teraszos helyen reggeliztünk - én nagyon finom pisztáciás croissant forró csokival , és a ház elé jött értünk egy kisbusszal Tünde, akit apa talált a neten, mert ő volt a mai túravezetőnk az Etnára. Egy óra alatt fel is értünk a hegyre és rögtön egy kráter körül kezdtük az érdekességekkel, sőt mivel ez egy kihűlt kráter ezért le is mehettünk bele! Innen a felvonó felé indultunk és útközben léphetett kecskét simogatni (állítólag szerencsét hoz), mézeket kóstolni, szuvenírokat venni. Aztán irány a felvonó ami 2500 méterre vitt, ahonnan már közel volt a négy füstölgő kráter, de még egy két órás kis túrával még közelebb tudtunk menni a holdbéli tájon. Irtó érdekes volt és nagyon szép. Miután vissza felvonóztunk egy klassz étteremben ebédeltünk (én lasagne-t) aztán Tünde vissza hozott minket a szállásra, ahol sziesztáztunk kicsit. Késő délután besétáltunk a pár utcányira lévő vendéglőkkel teli helyre, és jól megvacsoráztunk egy laza étteremben, és még mászkáltunk a környéken estig.

Milán

Reggel már kész voltunk mire apa fél tízkor megérkezett, így kényelmesen volt időnk elsétálni a Köki 200-as busz megállóba, ahol találkoztunk a Botiékkal és mentünk a reptérre. Hamar becsekkoltunk, és csocsóztunk a Botival a beszállásig. A repülés sima volt, bár kicsit késve indultunk. Catania 33 fokos szikrázó napsütéssel fogadott minket. Busszal mentünk a szállásra ami kívülről kicsit lepukkant de a szállás amúgy szép és tiszta. Letettük a cuccokat, és nekivágtunk a városnak. Elsőre egy kis éttermet néztünk ki ahol nagyon finom tésztákat ettünk, aztán folytattuk a város felfedezését, jó sokat mászkáltunk, még egy vallási menetet is láttunk, és a kikötőbe is lementünk, aztán sötétedéskor visszajöttünk a szállásra.

Milán 

Ma is sokáig aludtunk, tíz után keltünk, reggeliztünk stb., és Dórit hazavitte anya kocsival, és vitték a csigákat is, mert Dóri fog rájuk vigyázni - csak el ne szökjenek! :).
Én napközben Geoguessr-eztem: most Szlovéniát tanultam ki és sikerült max pontosra megcsinálni és még egy földutat is megtaláltam! Utána ebédeltem, de ez már négykor volt, addigra éheztem meg, mert reggelire két hot-dogot ettem. Amikor megjött anya, akkor bepakoltunk az útra, én pedig még hajat mostam, borotválkoztam, zenéket töltöttem le az útra, meg ilyesmi.

Milán

Ma nem kellett időre kelni és ezt alaposan ki is használtam: déltájban keltem :)
Reggelire madártejet ettem, aztán Geoguessr-eztem: elkezdtem megismerni a Cseh jellegzetességeket. Kettőre mentem fodrászhoz és hamar végeztem, úgyhogy még hazajöttem és folytattam a Cseh térképismeretet, ami már nagyon jól megy...
Mikor írt Dóri, hogy mehetek, átsétáltam, ott is ebédeltem és apa oda jött értünk fél hétkor. Dóri is jött velünk, mert ma itt alszik. Itthon apával is Geoguessr-eztem, egész jól ment, Észak-Amerikát meg is csináltuk ezüst szintűre, pedig az aztán jó nagy terület!

Milán

Tízkor keltem és reggeliztem épp, amikor apa egy ismerőse megjött egy laptop miatt és volt vele egy igazán gyönyörű hófehér, irtó kíváncsi kutyus is :) Csak pár percig voltak itt, mi pedig lassan indultunk Újpestre a Klári mamához ebédre, ami ma fincsi húsleves és bacon-ös csirke volt. Ebéd után apa megszerelte a csengőt (én voltam a teszt-csengető) és együtt beüzemelték a mama gondos-óráját, én pedig észrevettem, hogy két-három keresztrejtvény nincs még teljesen megfejtve az újságban, úgyhogy segítettem befejezni őket. Az egyik szót viszont nem tudtuk kitalálni ("lelki szenvedés", 7 betű G.....TA) és a legviccesebb, hogy megkérdeztem az AI-t, ami kitalált nemlétező fura szavakat és bevallottan hülyeségeket próbált beadni nekünk. Nagyon viccesen erőlködött segíteni, de neki sem volt gőze sem, hogy ez mi lehet... 
Hazafelé menet bementünk vásárolni az Interspárba, aztán apa ment haza, én pedig délután átmentem még a Dórihoz és kilenc után jöttem haza.

Milán

Sajnos ma már indulni kellett haza, de azért még jól bereggeliztünk a svédasztalról, és sétáltunk is egyet a partra, aztán összepakoltunk és mire mi Dórival leértünk a hallba, addigra apa már mindent kifizetett és indulhattunk is. 
De még nem hazafelé vettük előbb az irányt, hanem Siófokra, ahol a szokásos helyen - a teniszpályánál - leparkoltunk és elsétáltunk a kikötőhöz, ki a móló végébe, aztán még a Petőfi sétányra is és ott elköszöntünk a Csilláéktól és indultunk haza.
Hamar megérkeztünk, és előbb hazavittük Dórit, aztán apa még segített felcipelni a cuccokat és ő ment tovább Gyömrőre, én pedig még délután játszottam amíg át nem jött Dóri.

Milán