Milán blogja

Ma jó sokáig aludtam, és hívott a Boti, hogy ne is reggelizzek, mert ma nem tudunk menni a Fundy tóra, hanem megyünk ebédelni a Buda Gourmet-ba, ami hasonló hely, mint a Trófea, vagyis bármennyit lehet enni a svédasztalról. Én egy currys paradicsomleves után két féle húsos főételt ettem, aztán kétféle desszertet is, egy érdekes sajttortát és egy túrós amerikai palacsintát.
Utána a Boti rögtön feljött hozzánk játszani: előbb forma-1-eztünk az xbox-al, aztán megjött anya és vele a Kalandos Utazás a Balaton körül társasoztunk. Épp megjött apa, amikor már a vége felé jártunk és apa segítségével sikerült felfújni a focilabdáimat, így le tudtunk menni focizni.
Addig játszottunk, amíg meg nem jött a Zoli a Botiért, akkor én is feljöttem apával és AngryBirds-öztünk, aztán én folytattam a forma1 versenyemet a szőnyegen...

Milán

Reggel tök magamtól kilenc után keltem, és egy könnyű reggeli után nekiláttam összerakni egy online táblázatot, amiben vezetni tudom majd a saját formula-2 és formula-3 bajnokságomat.
Ebédre szokás szerint a Klári mamához voltunk hivatalosak, aki ma is nagyon finom ebédet csinált: paradicsomlevest (amiből muszáj volt repetázni, olyan jól sikerült) és fasírtot rizibizivel.
Evés után megmutattuk a Mamának a Balatoni és a Zebegényi képeket és videókat, aztán a Mama felköszöntötte apát, akinek nemsokára lesz a szülinapja. Volt egy kis csokitorta is, ez volt a desszert :)
Utána lassan indultunk haza, mert a forma-1 rajtjára haza akartunk érni, és sikerült is, nagyon érdekesen izgalmasan indult a verseny, és közben én is elkezdtem egy futamot a szőnyegen...

Milán

Reggel sajnos esőre keltünk, ezért reggeli alatt úgy döntöttünk, ma sajnos így nem lesz kirándulás, hanem indulás haza... Kicsit több mint egy óra alatt haza is értünk, anya már várt itthon.
Nemsokára jött apa, és lassan indultunk Gyömrőre. Mivel épp ebédidő volt, beugrottunk drájvolni a BurgerKing-be és most új fajta szendvicset próbáltam ki: a Chili Cheese Crispy Chicken, azaz csilis ropogós csirke ropogós bundában. Finom, de a kedvencem marad a dupla chili cheese... Miután megérkeztünk, apa is ebédelt és kezdődött a forma-1 magyar időmérő edzés, azt együtt megnéztük, aztán wii-ztünk párat. Mivel rég játszottam már vele, ezért betöltöttem a wii forma-1 játékát 2009-ből. Vicces :)  És ha már 2009, akkor utána ebből az évből néztünk meg egy Pixar rajzfilmet, a "Fel!"-t, amit olyan rég láttam, hogy már egyáltalán nem emlékeztem rá, este pedig a szócserélős játék után megnéztünk pár "floor is lava" epizódot.

Milán

Sajnos ma nem volt elég jó idő ahhoz, hogy kajakozzunk, így ma is kirándultunk egy kicsit:
Esztergomba mentünk, és még a Bazilika tetejére is felmentünk! A Krisztiék megszámolták és 400 lépcsőfok visz fel, egy szűk, csigalépcsőn. De a látványért megéri! Tisztán át lehet látni Szlovákiába is és körbe egész Esztergomot és a Dunát, a hidat, mindent. Nagyon szép!
Ma egy pizzériában ebédeltünk, némi félreértés okán szalámis pizzát kaptam sonkás helyett, de ez is finom volt. Hazafelé pedig lekanyarodtunk az Ipolyhoz, ahol egy klassz helyen hatalmas fák voltak kidőlve és lehetett rajtuk tornázni :)
Miután visszaértünk a házba, egy kis pihenés után a Krisztivel és a Botival felsétáltunk a közeli rétre, ami szuper hely. A rét maga is klassz, de vannak szalmabálák is és azokkal jókat lehet szórakozni :)

Milán

Mára egy könnyed fél napos program lett tervezve:  (És a 'tervezve' szó itt a fontos)
Reggeli után a fél tizenegyes kőrhajóval Visegrádra mentünk. A hajóról láttuk a tegnapi kirándulásról a barlangokat, és amúgy nagyon szép volt a látvány. (A terv szerint a délután két órásival jövünk majd vissza)
Ismét fel a kaptatón, izomlázzal a Várhoz, de jó drága ám a belépő! Akkor már inkább itt a bobpálya, költsük inkább arra...!
Az első két csúszás után eleredt az eső, de azért a megvett 10-es bérletet persze lehasználtuk! Esőben azért elég kemény volt...  csakhogy közben a hajó itt hagyott minket!
Így akkor már meg is ebédeltünk Visegrádon. Én egy "retro" hotdogot kértem és nagyon finom volt.
Hajó már nem megy több! Szuper!
Séta a komphoz, ami átvisz Nagymarosra. Ott szembesültünk hogy kőomlás miatt nem jár a vonat csak pótló busz. Ahhoz viszont egy megállót vonatozni kell. Tehát fel a vonatra. Át a buszra. Le a buszról és irány a kocsi!
Így a mai pihentető nap is elég fárasztó lett, de sebaj, jól éreztük magunkat. 

Milán

Reggelire nutellás gofrit ettünk, hogy legyen energiánk, aztán bekentük magunkat naptejjel, szúnyogriasztóval (ami működött is), és mentünk túrázni. Az út eleje a leírás szerint "nehéz", de akkor milyen aminek nem csak az eleje nehéz? Végig felfelé úgy kellett menni mint Michael Jackson, lefelé meg csúszkálva kellett, szinte semmi egyenes szakasz nem volt! Az egyik átjáróban egy kis aranyos pele üldögélt a magasban egy kövön, de láttunk egy csomó hőscincér bogarat is. A kilátóból itt is mondjuk csodaszép volt a látvány. Innen egy barlanghoz mentünk, ahol rengeteg gyíkot láttunk és onnan is szép volt a kilátás és még a fellegvárat is lehetett látni.
Három után értünk vissza a hegy aljába és ebédeltünk egy szinte kocsma jellegű helyen, ahol ennek ellenére nagyon finom volt az étel, például mandulás bundás rántott hús volt, amiből egy nagy tállal kértünk és mindenki azt evett.
Innen hazajöttünk és pihentünk, gogoztunk, vacsoráztunk  tükörtojást és sült virslit. 
Jól elfáradtunk!

Milán

Tök, jó, irány Zebegény!
Reggel még hajat mostam, ittam egy kakaót és már jöttek is értem a Krisztiék: az Annával, a Tarával és a Botival. Mivel hamar odaértünk, előbb ebédeltünk, és utána vettük át a szállást. Lepakoltunk és már mentünk is kirándulni a környékre, a kilátóhoz. Jó trükkös ösvények voltak, itt-ott csalánossal... A kilátóból is nagyon szép a látvány, de a szállásunkról se kutya! Az emeleti ablakból is rá lehet látni a Dunakanyarra.
Vacsorára a Gábor is idejött és segített vacsit készíteni, mert a közeli étterem teltházas volt, így a szálláson sütöttünk például grill virslit és steak-et, meg tojást. Finom volt.
Utána gogo-t játszottunk, ami a "kis bábuk egymásnak lökése" játék valójában, csak mi hívjuk így, két csapatban és képzeljétek, a lányok nyertek ellenünk! Pedig ők most játszottak ilyet életükben először! Mázlisták voltak... Aztán este még játszottunk a wizzard-al is.

Milán

Kilenc után keltem, de még jó is, mert tízig volt egy spéci játékmenet a Brawlstarsban, úgyhogy telefonoztam inkább reggelizés helyett. Így kicsit korábban, szinte időben rendeltem ebédet, amit jó meg is ettem, mert addigra már elég éhes is lettem. 
Délután sokat forma-1-eztem, és épp elkezdtem fifázni, amikor megjött apa a munkából, anya pedig indult dupla tornára. Apával Dirt3-al kezdtünk, de még sokat játszottunk utána az AngryBirds-el és ketten végigvittük a Rio epizódot, ami talán a legviccesebb, mert itt a ketrecbe zárt madarakat kell kiszabadítani. Utána apa indult haza, én pedig a séfekséfe ismétlést néztem, amiben még benne van apa kollégája, ami külön viccessé teszi az adást ;)

Milán

Ma forma-1 napot tartottam:
Ebéd előtt és után lejátszottam én is pár futamot a nagyszoba szőnyegen, és délután megnéztem az első "Stájer" nagydíjat élőben, ami egész izgalmas volt. Ja, ebédre amúgy anya sütött halrudacskákat.
A futam után jött apa és vele egy Dirt3-at játszottunk, miután apa sikeresen áttelepítette anya új telefonjára a banki alkalmazást is. Közben anya lement sétálni a Mamával és a Dömével, de a játék után mi is lementünk apával és az "ötye-klubbnál" meg is találtuk őket, és onnan együtt sétáltunk még egy kört.

Milán

Mivel nem kellett kilencig felkelnem, hogy a szálloda éttermében reggelizzünk (sajnos), ezért tudtam fél tízig aludni. Ebédre szusit rendeltem, pedig eredetileg nem azt akartam, mert a múltkor kapott étlapon bekarikáztam pár kipróbálandó ételt, de anya kidobta az étlapot...
Délután a Forma-1 időmérőt néztem, és ennek örömére rendeztem is egy saját forma-1 versenyt a nagyszoba szőnyegen :)
Este a Levivel egy jó kis Brawlstars csapatjátékot játszottunk telefonon, és utána később filmnézés volt a program...

Milán

Még utoljára jól bereggeliztem egy nagy tál tejbegrízzel és egy adag dinnyével, mert sajnos ma már kijelentkeztünk utána a szállodából :(
De még nem mentünk haza, hanem egész nap a sóstói strandon voltunk :)
Ma őőőrült meleg volt egész nap, úgyhogy apáék béreltek napernyőket és nyugágyakat, és ott próbáltuk átvészelni a legmelegebb órákat. Persze időnként bementünk a vízbe kicsit lehűteni magunkat, de csak percekre, mert irtóra sütött a nap...
Ebédre azért egy hotdog és egy ice'n'go fagyi megvolt és négy után már bemerészkedtünk a vízbe, egy jót frizbíztünk ma is!
Még indulás előtt egy spéci csavaros fagyit megettem, hogy a hazautat kibírjam :) És hat előtt el is indultunk, előbb még vissza a szállodához, mert az egyik autót és a sok cuccot addig ott hagyhattuk (és így megtudtuk, hogy a szálloda nagy cicáját Leónak hívják). Szerencsére semmi probléma nem volt útközben haza és hamar megérkeztünk. Anya sütött egy sonkás pizzát vacsira, én pedig letöltöttem és megnéztem a múlt hétvégi Forma-1 futamot (az idei elsőt!).

Milán

Szokásos kilenc órás reggeli után bepakoltunk strandcuccokat és átautóztunk Sóstóra a strandra.
Kibéreltünk napozóágyakat a parton, és ebédidőig ott elvoltunk, aztán én ebédre egy szép nagy gofrit kértem, és pont megettem, amikor megérkezett a Boti is. Vele bementem három után labdázni, aztán kicsit pihentünk, ezután apa kibérelt egy csúszdás vízibiciklit és bementünk vele kicsit beljebb, ahol labdáztunk és csúszdáztunk egy jót. Még kicsit maradt a Boti, úgyhogy a Csilláékkal még frizbíztünk, aztán lassan indultunk vissza a szállodába, a Boti pedig vissza Sóstóra. A szállodában már lefoglalt időpontunk volt a wellnessben ma is lazulni, és utána a szálloda éttermében a naplementében egy isteni finom vacsorát elfogyasztani.

Milán 

A szokásos reggelizés után ma a szálloda kertjében strandoltunk.
Igaz, hogy a szomszéd villát épp felújítják, ami elég hangos, de ez csak apró zavaró tényező... A víz kissé hűvösebb mint hétfőn, de azért persze bementem a gumimatraccal, aztán a stégen a babzsák fotelekben lazultunk :)  És így persze itt is ebédeltünk, habár a Csilláék nélkül, mert ők elsétáltak Sóstó felé, mi pedig csak kevéskét akartunk enni, mert még tele voltunk a reggelivel (anya csak egy levest, én pedig egy madártejet, apa pedig csak egy jegeskávét). 
Késő délután autóba ültünk és bementünk ma is Siófokra sétálni és vacsorázni. Sikerült apát rábeszélni, hogy egy nagyobb ázsiai étterembe menjünk be, ahol szusit kértem, apáék pedig rizses csirke ételeket, és apa bátran kért a helyben készült jegesteából, ami tök finom volt, kár , hogy én nem azt kértem. De a szusi nagyon finom volt! Sétáltunk tovább és léghokiztunk apával, aztán fagyiztunk is természetesen. Sajnos a vásárlóutcákon is végig kellett menni a Csilla és anya miatt, ami elég fárasztó volt... Este volt már mire hazaértünk, de alvás előtt még tornáztunk, mert a napi torna nem maradhat el!

Milán

Ma is kilencre mentünk reggelizni, de ma megkóstoltam a tejbegrízt és egy nagy adagot be is toltam belőle. Utána vissza a szobába, fogmosás, átöltözés, és már indultunk is Balatonfüredre sétálgatni, ugyanis mára szeles, hűvösebb időt mondtak, szóval ma nem tudtunk strandolni sajnos. De sebaj, mert végül egyáltalán nem volt hideg, hanem szépen sütött a nap és egy nagyon jót sétálgattunk Füreden a kikötő környékén. Ebédre egy hotdogot ettem, és apával egy spéci csavaros fagyizással zártuk ezt a kis kirándulást és jöttünk is vissza a szállodába kipihenni a nagy sétát :) 
Ma itt is vacsoráztunk és nagyon finom volt a pankómorzsás csirke paradicsomos taglietelle tésztával. Este mentünk még wellnesezni: jacuzzi után szauna apával, aztán Kneipp és újra jacuzzi :)

Milán

Ébredés után mentünk reggelizni az étterembe: svédasztalos és nagyon finom volt. 
Utána indultunk Siófokra a nagy strandra, mert ma ott voltunk egész nap. Nagyon klassz volt a víz, meleg és tök tiszta. Frizbíztünk, gumimatracoztunk, nagyon szuper volt. Ebédelni a főbejárat utáni büfékhez mentünk, mert a Csabáék a másik irányban voltak és azt mondták, ott nem volt finom az étel. De a miénk jó volt, én hotdogot ettem,  és amikor apa elment jegeskávét venni, én egy ice'n'go-t kértem desszertnek. Délután is visszamentünk a vízbe persze, amikor már nem sütött annyira a nap, és befejezésnek még anyával és apával háromszög-frizbíztünk, de nem sikerült megdönteni a csúcsot, amit a Csillával értünk el, ami 28 dobás volt hibázás nélkül.
Hét felé visszajöttünk a szállodába, lezuhanyoztunk és elmentünk a tegnap bevált étterembe vacsorázni, ahol ma is nagyon gyors és finom volt minden. Közben feltámadt a szél, be is kellett menekülnünk a zárt részbe, de a vihar még nem ért ide, csak az előszele, de ez is elég durva kezd lenni...

Milán