Ma nem volt túl nagy tanítás már:
Olaszon az utolsó óra keretein belül választhattunk és olaszul akasztófáztunk, mert azt jó sokszor játszottunk a négy év alatt. Dupla magyar helyett osztályfőnöki volt, de elég nagy a fejetlenség amúgy, kiderült, hogy próba sem lesz, páran ma tudták meg, hogy zászlóvivők lesznek, meg ilyen apróságok... A tablónk sincs még kész, úgyhogy érdekes ez így. Matekon sem volt tanítás, hanem akinek kérdései voltak feladatokhoz, azokkal foglalkozott a tanárnő. Végül az olasz fakt nem is volt megtartva, mert kevesen voltunk és kettőkor amúgy is indultunk a suliból szerenádozni.
Elsőnek a Gál tanárúrhoz mentünk csepelre, énekeltünk pár dalt, a szomszédság nagy örömére :) és onnan a csapat kétfelé szakadt, én az olaszosokkal mentem át budára az olasz tanárnőhöz és csatlakozott hozzánk pár kémia faktos is. Mi már eldöntöttük, hogy melyik olasz dalokat fogjuk énekelni, és hát a kémiásoknak így be kellett olaszul tanítani ezeket, de egész jól sikerült és a tanárnőnek is nagyon tetszett. Még vacsorát is kaptunk, de a legmeglepőbb, hogy a férje Lego mániás és mindenhol Lego volt, a pincében egy hatalmas Lego város volt felépítve tisztára mint a filmben, és még irányítható kisvonat is volt! Tőle pedig kilenc után indultunk haza.
Milán
