Tízkor keltem, mert így még a vizilabda bronzmeccsre odaértünk bőven Újpestre a Mamáékhoz. Ahh, mondjuk kár volt mert sikerült a fiúknak elbukni végül és így nem lett meg az érem. Viszont ebéd közben zajlott az öttusa végső tusája, a futás-lézerlövészet a lányoknak és ők viszont szuper ügyesek voltak és kis híján dupla dobogó lett, de egy aranyérem azért meglett végül.
Ebéd után ajándékozgatás is volt, a Mamának és a Petinek névnapja volt, és én is kaptam utólag a Petitől egy nagy zacskó gumicukrot (a kedvenc fajtámból sokfélét) és nutellát. Aztán sütiztünk is még és lassan indultunk haza.
Itthon sem voltam sokáig, mert közben írt Dóri, hogy hazaért és menjek át, úgyhogy apa még hazafelé elvitt hozzájuk kocsival és estig ott voltam, aztán kilenc után hazasétáltam.
Milán
