A fura ágyak ellenére egész jól aludtam és nyolc körül keltem, épp jókor, mert kilenckor már reggeli volt (virsli), aztán mivel mára semmi konkrét program nem volt, inkább arra szavaztunk, hogy induljunk haza. Így már a fél tizenkettes vonatot el is értük és azzal egy óra alatt a KÖKI-re értünk. Kicsit már éhes is voltam, így a Noémiékkel együtt a kínaiban megebédeltünk (én szezámmagos csirkét, tésztával), aztán mindenki ment haza.
Alig hazaértem, már anya is megjött, és elmeséltem neki a kirándulást, közben letöltöttem pár tegnapi adást és megnéztem a vasárnapi Forma-3 és Forma-2 futamokat.
Utána megjött apa is, vele pedig a heti- és napi kihívást csináltuk meg a MiniMotorways-ben, aztán ő indult haza, mert én folytattam a tegnapi tévéműsor megnézését, ami őt nem igazán érdekelte...
Milán
