Hát nem aludtam túl sokat: hajnali kettőkor mentünk aludni, addig beszélgettünk, és fél nyolckor keltem a többiek mocorgására. Reggelire a lányok palacsintát sütöttek, mi fiúk pedig nekiláttunk rendet csinálni és kicsit takarítani. A délelőtt hamar el is ment, mi pedig a fél egyes busszal indultunk vissza Pestre. Na most bántam csak igazán, hogy nem hoztam el a fülhallgatómat, mert három órát buszozni (zötykölődni) elég fárasztó volt...
Viszont legalább apa így elénk tudott jönni (mert a Dórit is elhoztuk a KÖKI-ig), úgyhogy hamar itt voltunk és mivel én eléggé megéheztem, előbb az éttermeknél ettem egy rántott camambert menüt, aztán még elmentünk a prímapékségbe reggelit venni. Pont összefutottunk az Esztiékkel, akik épp vásárolni voltak, picit beszélgettünk, aztán jöttünk haza (és a parkolóban tök véletlenül egymás mellett parkoltunk, vicces).
Itthon még játszottam egyet apával a számítógépen, aztán pihengettem inkább, mert ez a buszozás kifárasztott...
Milán