Délelőtt elmentünk anyával vásárolni - ezúttal az Aldiba, ahol régebben olyan jó kis péksütik voltak, de most alig találtam valami nekem valót, meg általában is nem volt túl jó a választék... még jó, hogy a kitervelt garnélarákos tésztához kaptunk azért hozzávalókat, így azt meg tudta csinálni anya ebédre.
Délután jött apa és Geoguessr-eztünk egy jót, aztán indultunk előbb a Krisztiékért, majd be a nyugatihoz. Előbb Annát kitettük a Madách művészbejárójánál (!) aztán a nyugatitól nem messze leparkoltunk és elsétáltunk a pályaudvarhoz, ugyanis azzal a céllal jöttünk, hogy az Ukrajna felől érkező menekülteknek segítsünk, például internetet adni nekik wifin. De erre most nem volt épp szükség, mert elég sokan már ugyanezért ott voltak és a Záhonyi vonatról korábban úgy látszik már mindenki továbbment. De nem potyára jöttünk azért, mert egy zsák élelmiszert, ásványvizet, csokit hoztunk és azt egy adományponton leadtuk. A következő vonatot még meg akartuk várni, hátha mégis kell segítség, és addig bementünk a westendbe, ahol a Boti és én ettünk spéci gofrit. A fél hetes vonathoz vissza mentünk, de szinte üresen futott be és úgy láttuk az ottani segélyszervezetek egész profin megoldják a helyzetet, úgyhogy végül hazajöttünk.
Milán
