Milán blogja

Kilenckor keltem ma is, mert délelőtt két fontos futam is volt Szocsiban: az idény utolsó F3 versenye (ami irtó izgi volt) és az F2 főfutam, ami szintén nagyon jó volt. A kettő között apával átvettük a biosz anyagot, mert abból dolgozat lesz. Az F2 után pedig rögtön indultunk is Újpestre a Klári mamához ebédelni. A "rendelésem" alapján paradicsomleves és rántott husi (pankó morzsában!) volt, és nagyon jól laktam, de azért egy adag marártejre nem tudtam nemet mondani ;)
Nemsokára indultunk is, mert kettőkor már a Forma1 indult, de és még anyáért is be kellett ugrani a Shopmarkba, hogy ne kelljen neki hazacipelni a vásárlást. Így épp a rajt pillanataira estünk haza és még együtt néztük apával a rajtot és pár nagyon izgalmas kört, aztán ő ment haza, én pedig izgulhattam ma is Verstappenért...

Milán

Kilenc után magamtól keltem, hogy élőben nézzem a mai F2 futamot, de sajnos az eső miatt lefújták az egészet. Na sebaj, a felszabadult időben megírtam az ének írásbeli pótlást, és ebédig játszottam apával. 
Evés után kimentünk a hátsó kertbe a tóhoz békákat ijesztgetni és a patakhoz is, ahol szintén csobbant pár brekkencs, amikor megláttak minket. Nyilván a tóból páran átköltöztek ide, mert a tavacska vízszintje nagyon alacsony, alig van benne víz.
Délután pedig az F1 időmérő után megírtam azt a "kétperces" előadást, amit majd médián adok elő, mert kellenek a pontok a jó  jegyhez...
Amikor kész lett a szöveg és lemértük hogy tényleg kb 2 perc, akkor "kapusvédek"-eztünk apával és még a mai tornát is megcsináltuk.
Estig még játszottunk egy szókicserélőset is, és kilenckor megnéztük az F2 sprintfutamot, mert végre nem esett az eső Szocsiban...

Milán

Nem kellett nulladik órára bemenni, mert át lett rakva az ötödik órára, így tesivel kezdtünk, de őszintén szólva nem szeretek tesivel "ébredni" és nagyon fárasztó is volt a mai futóiskola. Angolon mégse írtunk dolgozatot, áttetettük jövő hétre. Kémia óráról majdnem elkéstem, mert bementem a Noémivel beszélgetni a szomszéd terembe, de utolsónak pont beestem még a kémia terembe amikor meghallottam a becsengetést. Matek gyakoroltunk a hétfői dolgozatra, és föci helyett volt a nulladik óráról áttett ének jött, aztán egy kis olasz dolgozat az utolsó órában. Hazafelé egy megállót jöttem a többiekkel a 148-assal, pontosabban véletlenül két megállót, mert akkora tömeg volt, hogy a rendőrségnél nem tudtam leszállni. Itthon mázlim volt, mert pont elcsíptem a Forma-3 sprintfutamot, amit áttettek holnapról mára. Mázli, mert most dőlt el a bajnokság...
Pont vége lett a futamnak amikor jött apa, bepakoltuk a leckét és indultunk Gyömrőre. Egy pár sikeres Geoguessr! játék után megírtam az angol házit, hogy holnap kevesebb leckét kelljen megcsinálni és megtanulni, aztán xbox-oztam és este a Survivort néztem.

Milán

Reggel már jól voltam, úgyhogy mentem suliba (0. óra bár csak ofő). Felemás napunk volt, és kiderült, hogy tegnap volt fizika röpdolgozat, sőt, ma pedig töriből írtunk, és időm se volt átnézni... De előtte még volt pár óránk: magyaron dráma órát tartottunk, ami klassz amúgy, sokkal jobb mint az irodalom vagy a nyelvtan: ma csapatokban játszottunk, hogy mit vinnénk egy lakatlan szigetre :)  Matek után biosz volt, ma sem én feleltem, és tesi, aztán az utolsó óra volt a töri. Hát nem hinném, hogy túl jól sikerült volna sajnos.
Miután hazajöttem, tévéztem, tanultam, fifáztam.

Milán

Reggel úgy ébredtem, hogy szédültem, gyenge voltam, fájt a kezem, és alig bírtam lábra állni... Úgy látszik ez a második oltás erősen kikészített. Nyilván így nem mentem suliba, még reggelizni sem volt erőm. Hívtam anyát és apát persze, aztán visszafeküdtem. Tíz körül keltem ismét, de nem lett sokkal jobb sajnos, és hívtam a Mamát, aki feljött amikor a Dömével sétált, de ő sem találta a hőmérőt (csak az üres dobozát...), úgyhogy kézrátétellel hőemelkedést tippelt. Ettem egy kicsit, és a nagyszobában fekve tévézgettem, aztán jött anya és ő a ruhák alatt hátul eldugva megtalálta a hőmérőt és igen, hőemelkedésem van... 
Délután anya elment vásárolni, és vetettem vele dolgokat, például kókuszreszeléket, mert ebédre kókuszos paníros húst kértem, ami egész finom is lett, bár étvágyam olyan nagyon még nem volt. Utána is tévéztünk anyával egészen estig.

Milán

Kilencre kellett csak menni, mert ilyenkor az olasz át lett téve holnap utolsó órára, így aludhattam majdenm nyolcig. Viszont rögtön biosz jött és felelés, és én is tudtam volna annyira az anyagot, mint a felelő, aki ötöst kapott. Aztán angol (nem ma írtunk szódologzatot, majd pénteken fogunk) és egy jó kis média óra "kétpercesekkel" és ma én is jelentkeztem jövő hétre, mert kellenek a pontszámok! A matek után dupla torna jött és lehetett az ötösért harcolni, méghozzá a "tűz-víz-repülő" legjobb 15 kitartó szenvedője kapott ötöst és akkor már én is belehúztam és meg is lett a szint, úgyhogy az első gimnazista jegyem egy ötös ;)
Viszont hiába lett az összevont órának hamarabb vége, maradnom kellett, mert ma kaptam a második oltást. A Mama is idejött (ő a harmadikért) és képzeljétek: az oltó csapat nem jött el! Hívni kellett sos egy másik csapatot, akik majd' két óra késéssel így nagy sietve kapkodva beadták az oltásokat... ok, nem fájt meg semmi, de akkor is! Miután a türelmi időt kivártuk ott, együtt hazajöttünk a Mamával és mivel anya csak este ért haza, így rendeltem az Ázsiából vacsorára rákhúsos tésztát. Épp ezt ettem, amikor apa megjött, úgyhogy ma is tudtunk játszani legalább és nem kellett egyedül lennem egész este...

Milán

Ma sokkal jobb napom volt,mint tegnap - még a sulival együtt is, mert legalább történt is valami és nem unatkoztam.
A suliban átlagos nap volt, nem volt felelés, csak haladtunk, de ez is jó. Angolból belengettek egy szódolgozatot, remélem nem holnap (200 szó)... és utána egy vidám olasz óra jött, tesin pedig küzdősportokat  gyakoroltunk. Matek után lyukas óra, úgyhogy elmentünk ebédelni és egész finom dejós tészta volt, aztán egy biosz és informatika jött, és vége is volt a sulinak, jöttem haza, de lassan már mehettem is a gyógytornára.
Torna után apa hozott haza, ahogy szoktuk, és itthon rögtön egy F2 kétfutamos bajnokságot játszottunk (amit szemtelen módon apa nyert meg előttem!), aztán együtt megírtuk az angol házit. Apa indult lassan haza, én pedig letöltöttem a tegnap esti műsorokat és azokat néztem - közben pedig megvacsoráztam.

Milán