Anya azzal keltett, hogy mégse megyünk SUP-ozni a Krisztiékkel, és aztán ő ment is dolgozni...
Ebéd után egyszer csak cseng a telefon, és a Boti volt, hogy már itt vannak értem a ház előtt, és megyünk SUP-ozni... Anya megint félremagyarázott mindent, viszont az jól jött, hogy lusta volt kipakolni az összekészített fürdőcuccot, úgyhogy csak felkaptam a táskát és már mentem is. Még jó, hogy előbb a Botiékhoz felmentünk, mert ott át tudtam öltözni.
Aztán irány a szokásos hely, de most csak egy sup-ot béreltünk ki és a másik tóhoz mentünk, ahol kutya is bemehet, mert jött velünk a Kefír is. Kicsit hideg volt elsőre a víz, de meg lehetett szokni, és amíg mondjuk a Boti a Kefírrel sup-ozott, addig mi Annával a vízbe ugráltunk, és aztán ment körbe a sup és mindenki tudott evezgetni.
Négy körül indulni kellett vissza, mert Krisztinek mennie kellett Budára, engem még persze hazadobott.
Délután még néztem kicsit a meccset, aztán hatkor a Mama hozott rántott sajtot vacsorára, de ezzel megvártam anyát és együtt vacsoráztunk.
Milán
