Sejtettem hogy nem lesz kellemes, és így is lett: olyan volt reggel felkelni, mintha még csak éjjel lenne...
A suliban sem lettem kipihentebb, bár ez az év első napja volt és legalább dogát nem írtunk (de holnapra beígértek kettőt...). Suli után elugrottam az ebédemért, ami ma fincsi parmezános bundás csirkemell volt és itthon rögvest meg is ettem, főleg mivel nem sokkal később már indulhattam is a gyógytornára. Na itt sem épp a pihenésről volt szó, jól kifáradtam fizikailag is...
Szerencse, hogy ilyenkor apa oda tud jönni és hazahoz. Itthon anya épp tornázott, úgyhogy addig apa csinált nekem vacsorára dupla tükörtojást dupla pirítós kenyérrel. Aztán beszélgettünk a Forma-1 és környékéről, és picit játszottunk is, de már hét elmúlt, és egyrészt apának indulnia kellett haza, nomeg ma én is korábban elkezdtem a fürdést, hajmosást, mert még Adyt is kell tanulnom és ma megpróbálok korábban lefeküdni és elaludni.
Milán
