Reggel mire apával a sulihoz értünk, hányingerem lett és fájt a hasam. De lázam nem volt, így apa azt javasolta, hogy menjek azért be, és mivel az első két óra a Krisztivel tesi, ezért kérjem meg, hogy hadd pihenjek ma az óráin. Ez be is vált, mert el is múlt egy óra alatt a hányingerem. Sajnos a fogócskába így sem állhattam már be :(
Délután eléggé meglepődtem, ugyanis a Csilla jött értem és hozzájuk mentem fel pár percre, amíg apa oda nem ért és haza nem hozott, ugyanis a Mama nem ért rá ma. Nem baj, de itthon neki kellett látnom leckét írni és törit tanulni, mert hamarosan indultunk korizni ismét Csepelre a klassz jégpályára! A Krisztiékkel ott találkoztunk és két órán át őrült jót koriztunk!
Milán
